,,...Ismereteim bővítésének legelején rögtön megtudtam, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által meghirdetett szavazáson 4480 szavazattal az egerészölyv nyert és lett 2012-ben az év madara. Összesen 11 165 szavazatot adtak le, a fekete rigó 4 298, a vörös vércse pedig  2 387 szavazatot kapott. Úgy gondolom, így még aktuálisabb írnom róla.

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul.  Az egerészölyv hazai állománya néhány tízezer példányra tehető.

Amit láttunk a főút mellett, az a jellegzetes, ücsörgő pozíció az ölyvek sajátja: vártáról történő vadászatnak hívjuk. Ez annyit jelent, hogy a madár egy kiemelkedő pontról figyeli a környéket, és amint megpillant egy pockot, leugrik a fáról és rárepül a zsákmányra. Főképp rágcsálókat fogyaszt, de megeszi a gyíkot, kisebb madarakat, és előszeretettel rájár a dögre. Széles szárnyú, rövid, lekerekített farkú madár. A felsőtest sötétbarna, csőre szarufekete, lába sárga. Mérete 50-55 cm, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 centiméteres. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél.

Az öregek tollruhája nagyon változékony; rendszerint sötétbarnák, alsó felük világosan foltozott. Hangja magas, panaszosan nyávogó "hijü-ü, hij jé", néha rövid, károgásszerű hang.

Ilyenkor télen a hozzánk telelni érkező madarakkal megsokszorozódik az itt élő állomány.  Nagyon változatos színűek. A nálunk költőknél a barna színek dominálnak, ilyenkor viszont olyan példányokat is láthatunk, amelyek nagyon világosak, sok fehér betéttel fejen, szárnyon. Ezek mind északi madarak, pl. Skandináviából, Oroszországból.

Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A fészkelő helyeket már februárban elfoglalják a párok, vagy az előző évit újítják fel, vagy újat készítenek. Inkább mindig kijavítják vagy megmagasítják, idővel akár fél méter magas és 80 cm átmérőjű fészkek is létrejöhetnek.

A rendelkezésre álló fák méretétől és ágszerkezetétől függően a fészek föld feletti magassága akár 3 és 25 méter között is változhat. Fészekalja leggyakrabban 2-3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén - április elején rak le.

Az átlagosan 35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz, de a tojó lényegesen több időt tölt a fészken. A fiókák júniusban hagyják el a fészket, de ezt követően még több hétig a szülőkkel maradnak.

A hazai egerészölyv populációra jelenleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés és a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám jelentik a legnagyobb veszélyt, az elmúlt években ölyvek ezrei pusztultak el így.

További veszélyforrást jelenthet a faj állománystabilitására nézve az a téves információkon alapuló törekvés, amely az ölyvek túlszaporodására és károkozására hivatkozva újra vadászhatóvá kívánja tenni a madarat.

Forrás:http://hegyekvandora.hu/