Sokáig azt tartottuk, hogy az Európában, így hazánkban is honos szúnyogok csípése csupán múló kellemetlenséggel jár.

Ezzel szemben, mostanában egyre többet hallunk arról, hogy a körülöttünk zümmögő vérszívók között akadnak olyanok, amelyek marása egészségkárosító, sőt akár életveszélyes is lehet mind a kutyákra, mind pedig ránk, emberekre nézve is.

Amikor a kutyabajt is komolyan kell venni

Ez a komolyan veendő, a szúnyogok csípésével közvetített betegség a bőr- és szívférgesség. Egy élősködő fonalféreg lárváit a vérszívó rovarok továbbítják állatról állatra (elsősorban kutyáról kutyára), de olykor emberre is. A szúnyog a féreg lárváit „viszi be” a bőrbe, amelynek kötőszövetében 6-8 hónap alatt féreggé fejlődnek. 

A bőrférgességre – a csípés(ek) helyén – nem lappadó, kemény bőrdudor utal, ám az sem ritka, hogy a féreg a felhám alól a szervezet létfontosságú szerveibe (tüdő, szív) is eljut, károsítva e szervek szöveteit, így működését, sőt az egész keringési rendszert is. Ha túl sok féreg telepszik meg, illetve kezd vándorolni a szervezetben, azok elzárhatják a létfontosságú szervekhez vezető nagy artériákat, illetve súlyosan rongálhatják magát a szívet is. 

A bőrférgességre kutyáknál a csípés helyén keletkező bőrduzzanaton látható szőrhullás, a terület korpázása, a szívférgességre pedig a hirtelen jelentkező, súlyos gyengeségérzet, nehézlégzés, illetve az állat lesoványodása, esetleg véres vizelet utalhat. Ha a férgek a szívben telepedtek meg, az az állat hirtelen elhullásához vezethet.

Figyelmet érdemlő csípésnyomok

Emberek fertőződése esetén nem a szívet „eszi” a féreg, hanem a tüdőt, az ahhoz vezető ereket, illetve a szervezet más artériáit roncsolja, zavart okozva nemcsak a légzőszerv működésében, hanem a vérkeringésben is. Szerencsére azonban ez ritka, mert az emberi szervezetben – általában – a lassú mozgású lárvákból nehezebben alakulnak ki férgek. 

Elsősorban a lárvák vándorlása okoz az állatoknál jelentkezőnél enyhébb, ám valamelyest hasonló (fáradékonyság, testsúlyvesztés, köhögési inger stb.) tüneteket. 

A bőrférgességre az arcon és a szem környékén megjelenő viszkető csomók utalnak. Minthogy a féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni az ember szervezetében, általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb bőrelváltozást. Azon kivételes és szerencsétlen esetekben, ha mégis kifejlődnek a férgek az emberi szervezetben, elsősorban a tüdőben, illetve a tüdőartériában tesznek kárt. Ottlétüket fáradékonyság, köhécselés, időnkénti nehézlégzés, testsúlycsökkenés jelezheti. 

A légzőszervben daganatszerű elváltozást is okozhatnak, előfordulhat, hogy a szem ereit károsítják, ami látáscsökkenéshez vezethet.

A bőrben vándorló lárvákra már a kemény, viszkető csomók is utalnak. A betegség diagnosztizálása így a tünetek alapján, valamint vérvizsgálattal történik. Terápiáját pedig – a diagnózis alapján – a kezelőorvos határozza meg.

Jobb félni, mint megijedni!

Négylábú barátainknál a fertőzés megelőzésére kell fokozott figyelmet fordítani, mind az állat, mind a saját egészségünk védelme érdekében. A bőr- és szívférgesség elleni védelem akkor hatékony, ha már a „szúnyogszezon” előtt gondoskodunk az állat nyakára cseppenthető, ún. spot-on-kezelésről. Ezek közvetlenül a férgeket pusztítják el (havonta kell az állatra cseppenteni). Ma már kaphatók olyan nyakörvek is, amelyeknek szúnyogriasztó hatásuk is van. 

Ha feltámad a bőr- és szívférgesség gyanúja, mielőbb vigyük állatorvoshoz kedvencünket. A mi gondozásunkra és gondoskodásunkra szoruló lény esetében ugyanis fokozottan igaz: a betegség korai felismerésével (majd az orvosi kezeléssel) az életét is megmenthetjük. Ma már létezik olyan tablettás féreghajtó készítmény, amely képes megakadályozni a szúnyogcsípéssel az állat szervezetébe jutott lárvák elszaporodását, így a férgek kifejlődését is. A kifejlett bőrférgeket (amelyek akár 10-15 centire is megnőhetnek) sebészeti úton távolítja el az állatorvos.

Szúnyogűző tanácsok

A lakásod, nyaralód, házad közelében ne legyenek a szúnyoglárvák elszaporodásának kedvező helyek, vagyis ne álljon a teraszon, az udvaron, a kertben a csap alatt vízzel teli öntözőkanna, vödör; olykor ellenőrizd az esőcsatornát, nem dugult-e el, nem pang-e benne víz. Az esővízgyűjtő tartályt mindig tartsd lefedve.

Mivel a vérszívók tömegesen sötétedéskor válnak aktívvá, amennyiben este, éjjel a szabadban tartózkodsz, viselj (világos anyagból készült) hosszú ujjú ruhát, hosszúszárú nadrágot, sőt zoknit is.

Ha szabadvíz közelében van a nyaralód, védd az ablakokat és ajtókat szúnyoghálóval.

Mivel a szúnyogok nem kedvelik a hűvös, száraz levegőt, a klímaberendezést ne kapcsold ki este a lakásodban, a szállodai szobádban.

A legtöbb fogyasztói teszten a szúnyogriasztó UV-lámpák vagy elektromos szúnyogriasztók nem egészen feleltek meg a velük szemben támasztott elvárásoknak, vagyis csak esetleges védelmet remélhetsz ezektől a termékektől, így olyan helyen is érdemes a ruházatoddal védened magad, ahol ilyenek működnek

A testre kenhető, fújható rovarriasztók használatakor mindig figyelj a csomagoláson feltüntetett felhasználási javaslatokra.

A csecsemőken és a kétéves kor alatti gyermekeken kifejezetten tilos rovarriasztó szereket használni. Az ő védelmük érdekében legjobb a mechanikai védekezés, azaz a minél nagyobb testfelületet védő ruházat, illetve a szobájuk ablakaira felszerelt szúnyogháló.

Sokan nem tudják, hogy a rovarölő szerek (insekticidek) nem alkalmasak a rovarok elriasztására. Ezek a kemikáliák károsak az egészségre, ingerelhetik a légutakat, és akár allergiát is okozhatnak.

http://www.otvenentul.hu/