Fotó: Profimedia
A két amerikai egyetem, a davosi Világgazdasági Fórummal együttműködve, kétévente teszi közzé az EPI-mutatót. A 2018-as jelentésükben 180 ország teljesítményét vizsgálták a környezetvédelem terén 10 kategóriában 24 tényező alapján, Ezek között van a légszennyezés, a vízkészletek minősége, a szennyvízkezelés, a biodiverzitás, fajvédelem, az erdők állapota, a klímaváltozás elleni intézkedések, a növényvédelmi szerek használata a mezőgazdaságban.
A maximális 100 pontot egyetlen ország sem érte el, a ranglista első helyén továbbra is Svájc áll 87,4 ponttal, őt követik Franciaország, Dánia, Málta és Svédország. A lista első 16 helyéből 15-ön az Európai Unió tagállamai állnak, a 17. Új-Zéland. Az Egyesült Államok a 27. helyet érte el - olvasható a Yale Egyetem honlapján közzétett jelentésben.
Magyarország 43. a rangsorban 65,01 ponttal, a kelet- és közép-európai országok közül megelőzi őt Szlovákia, Litvánia, Csehország, Szlovénia és Horvátország.
A feltörekvő gazdaságok közül Kína a 120., India a 177., ami jól tükrözi azt, hogy a népességnövekedés és a gyors gazdasági fejlődés milyen megterhelést okoznak a környezetnek - írták a kutatók.
A listavezető Svájc szinte a legtöbb vizsgált tényezőben jó teljesítményt nyújtott, a legkimagaslóbban a levegőminőség terén és a klímavédelemben ért el. A rosszul teljesítők leginkább a levegőtisztaságban, a biodiverzitás védelmében, az üvegházhatású gázok kibocsátásban maradnak le.
Az elmúlt évtizedben a környezetvédelem terén legnagyobbat előrelépő országok között van a Seychelles-szigetek, amely 86 helyet ugrott előre ,különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésében jeleskedett. Sao Tomé és Príncipe, Kuvait valamint Kelet-Timor a biodiverzitás védelmében tett jelentős lépéseket.
A rangsorban lejjebbcsúszó országok között van Lettország, a Bahama-szigetek, Madagaszkár, a Közép-afrikai Köztársaság és Burundi, amelyek elsősorban a klímaváltozás elleni harc terén teljesítettek alul.
.png)
Kommentáld!