Galaxisunk központi vidékét augusztus második felében az esti órákban még megfigyelhetjük
Fotó: Babus Patrik
Természetesen, ehhez a települések fényétől távol van esélyünk, de érdemes kihasználni a lehetőséget, mivel a Tejút legdélebbi régiója egyre hamarabb lenyugszik, így akár a Skorpió, akár Nyilas jellegzetes csillagképeit szeretnénk még látni, ezek az augusztus közepi-végi esték a legalkalmasabbak rá. Mivel a napnyugta korábban következik be, egyre hosszabbak az éjszakák, már este 21:30 felé láthatóvá válik a Tejút s fokozatosan egyre fényesebb lesz, az éjszaka közepén a zeniten húzódik, így igen látványosan szeli át a teljes égboltot. Ha pedig valaki az egész éjszakát az égbolt alatt tölti, annak hajnalban külön öröm lehet, hogy már az Orion is felbukkan a keleti horizont felett, s ez az az időszak, amikor a pirkadati égen először megpillanthatjuk a ragyogó Szíriuszt is.
A Hold elfedi az Aldebarant augusztus 16-án délelőtt
Mivel nappali égbolton történik az esemény, így sajnos csak a távcsöves megfigyelők számára jelent észlelni valót: délelőtt 9:04-kor a Hold megvilágított pereme mögött eltűnik az Aldebaran, majd 10:13-kor az árnyékos perem mellett lép ki. A jelenséget távcsővel is csak akkor tudjuk megfigyelni, ha az égbolt tiszta lesz, a 36 százalékos megvilágítású Holdat persze szabad szemmel is jól látjuk, azonban az Aldebaran, bár igen fényes csillag, a nappali égen csak valamilyen segédeszközzel válhat láthatóvá. Természetesen fotózni lehet akkor is, ha nem látjuk, egy 300 mm-es teleobjektív már megfelelő nagyítást ad ahhoz, hogy tiszta égbolt esetén a csillagot sikerüljön a Hold mellett nappal is megörökíteni. Habár az élmény inkább különleges kihívást jelent a megfigyelőknek, nem lehet összehasonlítani azzal, amikor az éjszakai égen láthatunk hasonló csillagfedést, az elhivatottak pont emiatt veszik ilyenkor célba az égitesteket. A fedés kezdetén a Hold a délnyugati égbolton, kb. 55 fok magasságban lesz majd, a kilépés idejére már csak 45 fokon áll.
Azért az se csüggedjen, akinek nem áll rendelkezésre se távcső, se teleobjektív, ugyanis hajnalban, amikor még elég sötét az égbolt, a Hold és az Aldebaran egymás közelében láthatóak lesznek szabad szemmel is! Napkelte előtt bő egy órával, ugyan már benne leszünk a pirkadatban, de ekkor még jól megfigyelhető az Aldebaran, ebben az időben még kb. 2 fokkal balra a Hold megvilágított peremétől. Aki pedig hosszabb időt szeretne a megfigyeléssel tölteni, annak érdemes lehet már holdkeltétől követni égi kísérőnk látszólagos elmozdulását, éjfél után pár perccel bukkan fel a keleti horizonton a Hold, s amint múlik az idő, fokozatosan egyre közelít az Aldebaran felé, közben áthalad a Hyadok háromszögének gyengébb fényű csillagain (ezeket is sorra elfedve). Napkelte idejére kb. a Hyadok közepéig ér el a Hold, ezután pedig még bő 4 órát kell várni, míg eléri az Aldebarant.
Hold-Vénusz együttállás augusztus 19-én hajnalban
Ismét a korán kelők számára jelenthet élményt az együttállás, a Vénusz hajnali 3 előtt néhány perccel bukkan fel az északkeleti horizonton, majd 10 perccel később követi a Hold 9 százalékos megvilágítású sarlója. Egymástól 3 fokra látszik a két égitest, a Hold a Vénusztól jobbra, kissé alacsonyabban. A holdsarló árnyékos oldalán megfigyelhetjük a földfény derengését is, ezt persze a következő hajnalok során talán még szebben láthatjuk, ahogy egyre vékonyodik a sarló. Holdkeltét a keleti határainknál 02:35-kor, Budapesten 02:49-kor, míg nyugaton 03:00-kor láthatunk.
A nyár elején a Vénusz és a Hold kettősét a budapesti égbolton így láthattuk, a hasonló együttállást tehát a korán kelő városlakók is élvezhetik!
Fotó: Soponyai György
Hold - M44 (Jászol-halmaz) együttállás 20-án hajnalban
Az M44, vagy közismertebb nevén a Jászol-halmaz egy laza, de szabad szemmel is könnyen látható csillaghalmaz a Rák csillagképben. Mivel a halmaz az Ekliptika, vagyis a Naprendszer bolygóinak keringési síkja közvetlen közelében van, így gyakori vendégek a környezetében a bolygók és időnként a Hold is. 20-án hajnalban a holdsarló látogat a halmaz közelébe, attól mintegy 3 fokra, jobbra láthatjuk majd. A Hold 3,5 százalékos megvilágításban lesz, így a fénye már nem túl erős, de ahhoz, hogy a Jászol csillagait is meg tudjuk pillantani szabad szemmel, igazán tiszta égbolt szükséges. Fotózni mindenképp érdemes, hiszen fényképezőgépeink „látása” nagyságrenddel jobb a szemünkénél. A holdkelte ideje keleti határainknál 03:44, Budapesten 03:57, nyugaton pedig 04:08. Ekkor már érződik az ég alján a közeledő hajnal világossága, ezért nem lesz túl sok időnk az együttállás csillaghalmazának megpillantására, és ez is csak akkor lehetséges, ha se pára, se por nem ül a horizont feletti légrétegekben. Ha nem sikerül, ne csüggedjünk, szeptemberben lesz ismétlési lehetőség, ekkor már sötétebb égbolton!
Teljes napfogyatkozás az Egyesült Államok területén 21-én
Habár a jelenség csak Amerikából megfigyelhető, mégis érdemes megjegyeznünk a dátumot, ugyanis számos élő közvetítés lesz, az interneten magunk is részesei lehetünk az élménynek. Abban is biztos vagyok, hogy a fogyatkozást a helyszínen követő honfitársaink hoznak majd haza számtalan remek felvételt, de amennyiben élőben szeretnénk nézni, az alábbi oldalakon található az aznapi közvetítések elérhetősége:
https://eclipse2017.nasa.gov/eclipse-live-stream
https://www.exploratorium.edu/eclipse
https://slooh.com
Bizonyos, hogy számos más oldalon is lesznek élő közvetítések, s valószínűleg magánszemélyek is beállnak a mai technika segítségével gyakorlatilag bárki számára megvalósítható élő bemutatók sorába. A fogyatkozás sávja az egész országot átszeli Oregontól Dél-Karolináig.
A helyzet érdekességét tovább növeli, hogy a NASA két speciálisan felszerelt repülőgépről követni fogja a fogyatkozást, vagyis a felszínen egy ponton állva csupán 2 perc 40 másodperces teljesség idejét repülőgép segítségével 7 percre bővítik. A teljesség sávját a két WB-57F géppel követni tudják, így a gépekre szerelt berendezésekkel számtalan mérést és megfigyelést hajthatnak majd végre. A repülőgépes megfigyelés kb. 16 km magasságban folyik majd, s ott még a légkör alsó rétegeinek zavaró hatása sem lesz jelen, sötétebb égi háttér és kevesebb turbulencia zavarja majd a kutatómunkát.
Vénusz - M44 (Jászol-halmaz) együttállás-sorozat augusztus utolsó napjaiban
A fényes bolygószomszédunk a hónap utolsó és szeptember legelső napjaiban elvonul a Jászol-halmaz mellett: 28-án a halmaztól 5,5 fokra kissé jobbra és felfelé látszik, 29-én már csak 4 fok lesz a távolságuk, 30-án csupán 3 fok, majd 31-én 1,5 fok.
Szeptember elsejére csupán fél fok választja el őket egymástól, ekkor a Vénusz közvetlenül a halmaz jobb oldalán ragyog majd, s a következő napok során egyre lejjebb kúszik, 6-án elhagyja a látványos közelséget.
Az együttállást a hajnali, északkeleti égen láthatjuk, a 4 óra körüli időpont a legalkalmasabb a helyzet a megfigyelésre.
Ha szerencsénk lesz az időjárással, érdemes minden nap követni az együttállás-sorozat fázisait, s érdemes lehet minden nap fotózni is. Azonos beállításokkal és azonos fókusztávolságon megörökítve a sorozat egyes napjait, utólag akár kompozit képet, akár animációt is készíthetünk arról, ahogy a bolygó elhalad a Jászol-halmaz mellett.
A hasonló eseménysorozat könnyen érthetővé teszi azt is, hogy miért is hívjuk bolygónak a bolygókat - a mindig fix csillagos égi háttérhez képest látványos elmozdulásuk ilyenkor követhető igazán. Ugyanez az elv teszi lehetővé azt is, hogy a csillagászok felfedezhessenek a Naprendszerünkben szintén mozgó égitesteket - kisbolygókat, üstökösöket - hiszen ha egyazon égrészt fényképeznek naponta, az elmozdulás alapján egy-egy újonnan felbukkanó égitestről azonnal kiderül, hogy nem is csillag.
A Jászol-halmazt rendszeresen láthatjuk bolygók társaságában, 2006 nyarán egyenesen két bolygóval (Mars és Szaturnusz) csodálhatták meg az akkori megfigyelők.
Fotó: Tunç Tezel/NASA / APOD
Holdsarló augusztus 23-án alkonyatkor
Augusztusban az újhold 21-én következik be, ám sajnos a Hold égi útja nem kedvez ebben a hónapban az igazán vékony sarló megfigyelésének. 22-én alig fél órával a napnyugta után szintén lebukik a horizont alá, s ekkor csak 1,2 százalékát világítja be a napfény, így esély ekkor még nincs a megpillantására. 23-án viszont már sokkal jobbak a körülmények: ezen az estén pont egy órával követi a napnyugtát a holdnyugta, viszont már 4,7 százalékos megvilágítású lesz a sarló, így jól kivehető az alkonypírban is. Napnyugtakor (keleten 19:30, Budapesten 19:41, nyugaton 19:50) 10 fok magasságban lesz a nyugati égen, majd kb. fél órával később, 5 fokos magasságban láthatjuk a legszebben a sarlót, hisz ekkor még a legsűrűbb, horizont közeli légrétegek felett ragyog. Érdemes lehet követni egészen holdnyugtáig is persze, amennyiben jó rálátásunk van a nyugati horizontra.
Hold-Jupiter-Spica együttállás 25-én alkonyatkor
Végre azok is láthatnak együttállást, akik nem kedvelik a korán kelést! Az alkonyi égbolton, napnyugta után egy órával már érdemes figyelni a triót (napnyugta ideje keleten 19:25, Budapesten 19:37, nyugaton 19:46), ekkor még vörösen izzik a horizont, de már elég sötét van a Spica megpillantásához is. A Hold lesz legmagasabban a három égitest közül, a 17 százalékos megvilágítású sarló 9 fok magasságban van, a Jupiter közvetlenül alatta, 7 fok magasan, a Spica pedig a Jupitertől balra és picit alacsonyabban, 5 fok magasságban látható. Sajnos sok idő nem jut a látvány élvezetére, a Jupiter már este 9 után pár perccel lenyugszik, és a Hold is követi 20 perccel később (keleten 21:20, Budapesten 21:32, nyugaton 21:44 a holdnyugta ideje). Az alkonypírban úszó holdsarlón a földfényt ezen az estén is láthatjuk, s meggyőződhetünk róla ismét, hogy távolról sem szürke a színe.
Az alkonyi színek teszik látványossá a hármas együttállást - tiszta égbolt esetén még városi környezetből is megfigyelhetjük ezt a jelenséget
Fotó: Tomka Mihály
Hold-Szaturnusz együttállás 30-án este
A délnyugati égen, a 63 százalékos megvilágítású Hold alatt 3 fokkal, kissé jobbra láthatjuk majd a Szaturnuszt az éjszaka első felében (éjfél környékén nyugszik majd le a Szaturnusz és a Hold is). Habár mindkét égitest a Tejút legszebb régiójában áll, az ekkor már erős holdfény miatt a Tejút sávját nem láthatjuk (legfeljebb a Holdtól távolabbi, keleti égrészen, ha elég tiszta az ég hozzá). A páros már a kora esti órákban is csak 15 fokos magasságban látszik, így különösen jól lehet tájképi elemekbe komponálva fotózni az együttállást, akár városi, akár vidéki környezetben is.
.png)
Kommentáld!