A hajnali Tejút látványa kárpótol a korai ébresztőért, főleg a hosszú, borongós, csillagtalan tél után
Fotó: Ádám Patrik
Szaturnusz-Mars együttállás 3-án hajnalban
A két hajnali bolygót alig 1,3 fok távolságban láthatjuk egymástól, s mivel az óraállítás miatt később világosodik, picit kevésbé korán kell felkelni a megpillantásukhoz. A Nap csak 06:15 körül kel, így ha ezelőtt egy órával, 05:00 - 05:30 közt lehetőségünk van ránézni a délkeleti égre, a már világosodó, ám nem túl fényes égi háttéren észrevehetjük mindkét bolygót. Sötét égen persze szebbek volnának, azonban a 92 százalékos holdfény miatt igazán sötétben nem lesz része annak sem, aki sokkal korábban nézi meg az együttállást. A holdfény most nem a legjobbkor lesz jelen, mivel a két bolygó a Tejút legszebb részén jár, izgalmasabb látványt nyújtanának az itt látható ködökkel, halmazokkal együtt, de a hónap közepe táján már így is megcsodálhatjuk majd őket, bár akkorra egymástól 5 foknyira eltávolodnak.
Az együttállás fotózását a kora hajnali órákra időzítsük, a bolygók alacsonyan állnak a látóhatár felett, 4 óra körül csak 10-12 fokon, így szépen komponálható tájképbe is a két égitest. 5-kor már 16-17 fokon lesznek, ekkor inkább városi környezetbe illeszthető a páros, bár viszonylag fényesek, ez távolról sem olyan szembetűnő, mint az esti Vénusz, így érdemes kevésbé kivilágított terepet választani. A Mars lesz alacsonyabban, s közvetlenül felette a Szaturnusz, a két bolygó fényessége közt nincs sok különbség, a Mars egész picit erősebben ragyog majd (a következő hetek során azonban látványosan fényesedni fog).
A Mars és a Szaturnusz igen közeli együttállását figyelhetjük meg 3-án hajnalban
Forrás: Stellarium
Hold-Jupiter együttállás 4-én hajnalban
A 86 százalékos Hold és a Jupiter kb.6 fokra áll majd egymástól a délnyugati égen, mivel mindkét égitest fényes, elég, ha 05:30 körül keressük őket. A 12 fok magasan lévő Holdtól jobbra, kissé alacsonyabban (kb. 9 fokon) lesz a Jupiter. Ahogy egyre világosodik, a bolygó fénye apránként belemosódik az égi háttérbe, s nagyjából napkelte előtt 5-10 perccel már nem lesz egyszerű szabad szemmel meglátni. Habár nem lehetetlen a napkeltét követően is szemmel tartani, ehhez nagyon tiszta levegő szükséges, ha ilyet kapunk 4-én reggel, próbáljuk meg, hogy milyen hosszan tudjuk még észrevenni a bolygót! A Hold közelsége ehhez segítséget ad, ezért akik kedvelik a kihívásokat, ilyen alkalmakkor nagyobb eséllyel tudják napkelte után is megpillantani a Jupitert.
Hold-Szaturnusz-Mars 7-én és 8-án hajnalban
A korán kelők ismét szép együttállásokat láthatnak a hajnali délkeleti égen. 7-én egy sorban áll majd a három égitest, bal oldalt a Mars, középen a Szaturnusz, jobbra a 60 százalékos megvilágítású Hold. A két bolygó ekkor 3 fokra lesz egymástól, a Hold pedig a Szaturnusztól 5 fokra. Másnap, 8-án hajnalban a Hold már csak 50 százalékát éri napfény, s égi útján átkerül a Marstól balra, a távolságuk 5,5 fok körül lesz. Mindkét hajnalon megfelelő a megfigyeléshez a 05:00 körüli időpont, amikor ugyan pirkad már, de még nem túl világos az ég ahhoz, hogy a bolygók megpillantását akadályozza. Az égitestek ekkor kb. 17-18 fokos magasságban lesznek, így városi környezetben is jól fotózhatók. Ha szabadban, tájjal kombinálva szeretnénk őket megörökíteni, érdemes kicsit korábban, 03:30 - 04:00 körül rászánni az időt, ekkor még csak 8-13 fokon állnak majd.
A Hold, a Szaturnusz és a Mars 7-én hajnalban szépen felsorakoznak a Tejút sávjában
Forrás: Stellarium
Búcsúzunk az Oriontól és a Bikától, s eltűnik az állatövi fény is
A hónap első felében még mindkét csillagképet jól láthatjuk alkonyat után a délnyugati-nyugati égen, azonban az egyre később lenyugvó Nap miatt tovább marad világos is az ég, így a csillagok lassanként belevesznek majd az alkonypírba. A hónap első napjai kivételével még az állatövi fényt is láthatjuk, 20:30 - 20:45 körül kezd majd felsejleni, s ekkor még a Vénusz is a horizont felett ragyog, így látványos képeket készíthetünk a nyugati égről. A Vénusz csak 21:10 - 21:30 körül nyugszik majd le, ekkor már teljesen sötét lesz, így szinte zavaróan fényes lesz az égbolt alján, fotón azonban sokkal látványosabb eredményt ad az állatövi fény sávjával és a két közkedvelt, szintén lenyugvóban lévő csillagképpel. A hónap második felében a holdfény újra akadályozni fog az esti észlelésekben. Használjuk ki a sötét eget, és ha megfelelő időjárás van, távol a városi fényszennyezéstől gyönyörködjünk a téli csillagképekben és az ekkor már remélhetőleg tavaszillatú estékben!
Hamarosan csak az alkony pirosló horizontja felett láthatjuk az Oriont és a Bikát
Fotó: Kontár Csaba Attila
Tejút a hajnali égen
A Tejút az áprilisi hajnalokon a legszebb, ilyenkor már a horizont felett van a leglátványosabb középső régiója, de még nem nagy magasságban íveli át az eget, így ahol nem fényszennyezett a keleti-déli égbolt, ott érdemes rászánni egy tiszta kora hajnalt az észlelésére. Erre áprilisban 10-ét követően lesz lehetőség, amikor a Hold később bukkan fel a horizonton, mint a Tejút szíve. Hajnali 3 körül már láthatjuk a legszebb régiót, a Skorpió és a Nyilas csillagképek közt, nagyjából 04:15-ig van teljesen sötét (ekkor kezdődik a csillagászati szürkület), utána a Tejút íve egyre jobban belemosódik majd a pirkadat homályába. Vigyük magunkkal a binokulárunkat is, érdemes végigpásztázni a Tejút halmazait, ködösségeit is!
Fotót készíthetünk a teljes ívéről is (akár több képből összeállított panorámaként, akár megfelelő nagy látószögű objektívvel), de koncentrálhatunk csak a déli régiójára is. A Mars és a Szaturnusz ragyogó bolygópárosa végigkíséri a hajnalokat, azonban a legfényesebb kisbolygó, a Vesta is e területen látszik, áprilisban kb. +6 magnitúdós fényességgel (nyár közepére közel egy magnitúdót fényesedik még), természetesen a Vesta megfigyeléséhez is szükség lesz távcsőre.
.png)
Kommentáld!