Teljes Holdat nem, de Fiastyúkot és hajnali együttállásokat láthatunk február első felében.

Hold-Regulus együttállás 1-jén este 

Februárban nem láthatunk teliholdat a hónap rövidsége miatt, azonban elsején este még 98 százalékos megvilágítású lesz a Hold, így kis jóindulattal akár telinek is hívhatjuk. A holdkelte ideje keleten 17:51, Budapesten 18:03, nyugaton 18:14 lesz, s a Holddal együtt kel fel az Oroszlán legfényesebb csillaga, a Regulus is. 

A kékes csillag holdkeltekor alig 10 ívpercnyire lesz a Hold jobb oldalán, és ha már ekkor figyeljük, akkor kb. 2 perccel a Hold után bukkan fel az északkeleti horizonton, ám ezt csak rendkívül tiszta ég esetén követhetjük ekkor, érdemesebb kicsit később, 20:00 óra felé rápillantani a párosra, bár a távolságuk egymástól kissé nőni fog, a Hold nagy fényessége

miatt könnyebben észrevesszük, a már kissé messzebb lévő, Regulust. Másnap hajnalra a távolságuk már 5 fokra nő, így, ha az időjárás engedi, inkább az esti órákban pillantsunk az együttállásra.

Esténként gyönyörködjünk a Fiastyúkban!

A Fiastyúk jól ismert kékesfehér csillagait a hónap első felében (február 3-4. után, amikor már később kel a Hold) az esti órákban érdemes alaposabban megfigyelni. A hét fényesebb csillagon kívül számtalan halványabb is látható a halmazban. Ehhez persze távcsőre lesz szükségünk, de már egy binokulárral is jól észlelhető a sokaságuk. A csillaghalmaz ekkor magasan a délnyugati égbolton áll. Ideális az idő a fotózására is! Tiszta és sötét égbolton a halmaz csillagai körüli kékes derengést, a fiatal csillagok által bevilágított porködöt is megörökíthetjük, ám ahhoz, hogy ez fotónkon is láthatóvá váljon, hosszabb záridőt szükséges használni. Mivel a Föld forog, így a csillagok elmozdulnak, ezért a hosszú záridős felvételeken az égbolt látszólagos forgását követő mechanika segítségével tudjuk csak ellensúlyozni ezt. A gyakorlott távcsöves megfigyelők, fotósok számára ez az alapfelszerelés része, hiszen csak így lehet a látómezőben tartani a kívánt égi objektumot. Ma már olyan kis méretű, hordozható égboltkövető motorok is kaphatóak, amelyeket kimondottan a távcsövet nem használó fotósoknak fejlesztettek, így egy teleobjektívvel is látványos képet készíthet a fotós a nagy nagyítást nem igénylő objektumokról, emellett az eszközt könnyen magával viheti, akár gyalogosan is, az észlelőhelyére. Akik komolyabban szeretnének foglalkozni az égbolt fényképezésével, de távcsövet nem használnak, azoknak érdemes megfontolni egy ilyen követőmotor beszerzését.

A Fiastyúk a sötét estéken az állatövi fény ferde kúpjának csúcsánál látható, így megfelelő körülmények esetén összeköthetjük az állatövi fény megfigyelésével is.

Hold-Jupiter együttállás február 8-án 

A 45 százalékos megvilágítású fogyó Hold és a Jupiter kettősét figyelhetjük meg 8-án hajnalban. Az égitestek éjjel 1 óra után pár perccel bukkannak fel a délkeleti horizonton, alig 5 fokra egymástól, de nem kell ilyen korán kelni, mert reggel 6-kor, jó egy órával a napkelte előtt is még jól láthatóak, ekkor már a déli égen, 27 fok magasságban. Ha viszont valaki hosszabb időt szán rájuk, a Hold és a Jupiter kettőse mellett még egy csillagfedést is megfigyelhet, ehhez szükség lesz kis távcsőre, binokulárra. A Hold megvilágított oldala mögé 04:29-kor belép a Mérleg csillagkép harmadik legfényesebb csillaga, majd 05:46-kor az árnyékos oldal mellett kilép. Ha tehát reggel 6-kor pillantunk az égre, akkor jobb oldalon, a Holdhoz egészen közel lesz e csillag, kissé alacsonyabban, jobb oldalon pedig a fényes Jupiter. A Jupiter a fényessége miatt szabad szemmel is megfigyelhető ekkor, a csillaghoz azonban szükség lehet segédeszközre.

Hold-Mars együttállás 9-én 

A 35 százalékos megvilágítású fogyó Hold csak hajnal 2 után néhány perccel kel majd fel, a Mars mintegy fél órával követi. A Mars, bár kissé már fényesebb, mint a tél derekán volt, a világosodó hajnali égen nem olyan könnyű észrevenni, mint a Jupitert, a Hold közelsége segít majd beazonosítani a kis vöröslő fénypontot: majdnem pontosan a Hold alatt 3,5 fokkal látjuk a bolygót. Ha picit még lejjebb nézünk, akkor a Skorpió legfényesebb, szintén vöröses színű csillagát, a Marsnál jelenleg kissé fényesebb Antares-t is láthatjuk, 9 fokra a Holdtól. A megfigyelésükre kissé korábban, hajnali 5 óra körül érdemes rászánni az időt, amikor a hajnalpír még nem túl világos. Érdekesség lehet távcsöves megfigyelőinknek a legfényesebb (de a második legnagyobb) aszteroida, a Vesta, amit ezen a hajnalon szintén a Hold közelében láthatunk, égi kísérőnktől balra, 4,5 fok távolságban. A Hold közelsége persze nem teszi ideálissá a Vesta megfigyelését, de arra jó, hogy megjegyezzük, merre kell keresni, és pár nappal később már holdfény nélküli égen pillanthatunk rá távcsövünkön át.

Hold-Szaturnusz együttállás 11-én 

A Szaturnusz egyre korábban (fél 5 után pár perccel) kel, és már jól megfigyelhető a hajnali égen, így, ha a január közepi, már nagyon világosban látszó együttállást nem volt alkalmunk megfigyelni, most ismét kereshetjük a gyűrűs bolygót a Hold közelében. Mintegy 4,5 fokkal a Hold alatt, kissé balra lesz a bolygó. A megfigyelésre ideális időpont 05:30 körüli, ekkor már pirkad, de még nem nagyon világos az ég, a 19 százalékos megvilágítású Hold sarlója 10 fokos magasságban, a Szaturnusz közel 6 fokkal a látóhatár felett látszik majd. Akik az elmúlt évben is megfigyelték a Szaturnuszt, azok észre fogják azt is venni, hogy tavaly nyár óta kb. 10 fokot hátrált a csillagokhoz képest, ám még mindig a Tejút szívében látható. Őseink, akiknek az égbolt naptár és iránytű is volt, sokkal figyelmesebben nézték a változásokat, mint a modern technikával fölszerelt ember, így nagyon hamar felfedezték, hogy egyes „csillagok” elmozdulnak a többihez képest. A bolygó szó magyarban is igen jól kifejezi ezen égitestek látszólagos bolyongó mozgását a csillagok közt, de az idegen megfelelője, a planéta is a vándorol, csavarog jelentésű görög „planao” igéből eredeztethető.

Hajnali holdsarlók 13-án és 14-én 

13-án még 6,6 százalékos megvilágításban láthatjuk a sarlót, ez igen könnyen észrevehető világos égen is, így ezen a napon nem feltétlenül kell túl korán kelni. Ha persze valaki a holdkeltét is szeretné látni, akkor ehhez a keleti országrészben 05:15-kor, Budapesten 05:27-kor, a nyugati határainknál pedig 05:35-kor már a délkeleti horizontra jó kilátású észlelőhelyen illik lennie. A sarló mellett a földfényt is látni fogják, akik nem várják meg, míg nagyon világos lesz, emiatt érdemes korábbi időpontban az égre pillantani, a Hold még másfél órával kel a Nap előtt, így a holdkelte utáni fél órában a legjobban megfigyelhető a földfény.

14-én hajnalban már csak 45 perccel kel a Nap előtt égi kísérőnk, így már erősen pirkadó horizonton kereshetjük a 2,6 százalékos megvilágítású sarlót. A holdkelte ideje ezen a reggelen a keleti határainknál 05:54, Budapesten 06:06, nyugaton pedig 06:15 lesz. Mivel a sarló igen alacsonyan látszik csak (a napkelte időpontjában is csak 6 fokon áll), ezért a tiszta délkeleti horizontra van szükség, a sarló megvilágítása okán viszont nem lesz nehéz észrevenni. A földfényt ezen a hajnalon is láthatjuk, s egyúttal azt is megfigyelhetjük, hogy a színe a pirkadatnak megfelelően vöröses árnyalatú (ahogy a sarló is vörös, amikor felbukkan az ég alján).

Szerző:Landy-Gyebnár Mónika