A ragyogó Vénusz körül a fátyolfelhőkön át látható fényudvar még sejtelmesebbé teszi az égképet.
Fotó: Ladányi Tamás
Szaturnusz-Hold együttállás május 5-én
5-én hajnal előtt a 77 százalékos Hold alig 3 fokra látszik majd a Szaturnusztól, a páros éjfél után pár perccel bukkan fel a délkeleti horizonton, ekkor még csak 2 fok távolságban, majd az éjszaka előre haladtával távolságuk lassan nő, így a későn fekvők élvezhetik a legnagyobb közelségük látványát. A gyűrűs bolygó a Hold jobb oldalán látható, hajnalra (04:30) a távolságuk már 3,5 fok lesz, s ekkor a déli égbolton, 20 fok magasságban csodálhatják mek a korán kelők.
A hajnali égen a Hold jobb oldalán láthatjuk a gyűrűs bolygót
Forrás: Stellarium
Mars-Hold együttállás május 6-án
Az előző napihoz kissé hasonló közelségű, ám ezúttal a Mars vöröslő égitestével alkotott kettőst figyelhetünk meg 6-án. A páros csak éjjel 1 után kel fel, a Mars a Holdat kb. fél órával követi. Hajnal 04:30-kor mintagy 2,5 fokra állnak egymástól, a Mars a Hold bal oldalán, kissé alacsonyabban látható, a déli látóhatár felett 20 fokkal.
Május 6-án hajnalban a Mars társaságában figyelhetik meg a Holdat a korán kelők
Forrás: Stellarium
Szembenállásban a Jupiter május 9-én
A megfigyelések szempontjából elég kedvezőtlen, alacsony járásúak a bolygók, így az idei Jupiter-oppozíció idején is alig 25-26 fokos magasságig emelkedik a déli látóhatár fölé Naprendszerünk óriása. A Mérleg csillagképben tartózkodó Jupiter ekkor a legfényesebb, és már alkonyatkor felbukkan a keleti horizonton, s egészen napkeltéig az égbolton marad. Habár a kis horizont feletti magasság a távcsöves megfigyelők számára kedvezőtlenebb (mivel az így nagyobb légtömegen keresztül látni az égitestet és több a zavaró szóródás, nyugtalanság is a fényében), azoknak, akik tájképen szeretnék a bolygót megörökíteni, kimondottan kedvező, hiszen így akár városi építmények, akár a természetben lévő tereptárgyak vagy fák társaságában fotózható a Jupiter.
Mivel ezen az éjjelen a Hold csak hajnal 3 felé kel fel, ha a szembenálló Jupitert tervezzük megörökíteni, akár az egyre ragyogóbb Tejúttal együtt is megtehetjük, hajnali 2 körül.
Nagyobb távcsövön át a Jupiter jellegzetes felhősávjai és a Nagy Vörös Folt is láthatóvá válnak, az ilyen megfigyelésre ideális a szembenállás ideje.
Forrás: Damian Peach/ APOD / NASA
Hajnali holdsarló május 12-én és 13-án
A fogyó Hold egyre közelebb kerül a Naphoz, egyre később kel, azonban alacsony pályája miatt igazán vékony sarlóként nem tudjuk megfigyelni a hónap első felében (az újhold előtti hajnalon ugyan még 2,6 százalékos megvilágításban van, de alig 10 perccel kel a Nap előtt, így megpillantása ekkor már lehetetlen). Ha szeretnénk a hajnali sarlót megfigyelni, ezúttal meg kell elégednünk a kissé ducibb, ám annál könnyebben láthatóval. 12-én a sarló 14 százalékos megvilágítású lesz, a holdkelte ideje a keleti határunknál 03:51, Budapesten 04:03, nyugaton 04:13, több mint egy órával napkelte előtt. Másnap, 13-án a hold a keleti országrészben 04:18-kor kel, Budapesten 04:29-kor, nyugati határunknál pedig 04:40 a holdkelte időpontja, 40 perccel előzi meg a napkeltét, így a sarló ezen a hajnalon a már erősen pirkadó látóhatáron bukkan fel.
Vénusz az alkonyi égen
A Vénusz továbbra is kiválóan megfigyelhető az esti órákban, egyre később nyugszik, a hónap elején még 22:20 körül, a hónap közepén már fél órával később, 22:50 felé, persze a sötétség is egyre később áll be, így a fényviszonyok, amelyek közepette láthatjuk, végig hasonlóak lesznek. A bolygó elkerüli ebben az időszakban a látványosabb égi objektumokat, de a ragyogó szépsége önmagában is örömet ad a megfigyelőknek. Érdekes lehetőség az is, ha a fényes bolygót vékonyka felhőzeten, vagy akár kondenzcsíkon át látjuk, ilyenkor a Vénusz körül kialakuló fényudvar különleges éteri külsőt kölcsönözhet neki, ám az is izgalmas, ha kisebb, de kontrasztosabb felhőpamacsok közt bujkálva el-eltünedezik, majd újra előbukkan. Ne tartson vissza senkit a megfigyeléstől, ha az égen egy kevéske felhő van! Mivel májusban már előfordulnak zivatarok, adott esetben egy távoli, villámokat szóró zivatarfelhő közelében a ragyogó Vénusz izgalmas és egyedi látványt nyújthat. A természet mindig kínál valami lehetőséget, amit ki lehet használni s a javunkra fordítani a szépségét, különleges fotókat készíthetünk egy ilyen egyszerű és hétköznapi objektumról is.
Éta Aquaridák meteorraja május 6-án
Sajnos ezt a meteorrajt a 60 százalékos holdfény miatt nem igazán kedvező körülmények közepette láthatjuk. Az amúgy is csak kora hajnalban felkelő radiánsa eleve rövidke megfigyelési időt ad az érdeklődőknek. Ha valaki mégis rászánja magát, akkor a hajnali 2 utáni, még sötétebb kb. másfél órát töltheti el meteorvadászattal. A Vízöntő (Aquarius) csillagkép felől induló meteorok szülő égiteste a Halley üstökös, ezek ugyan fényesek, de a hajnali időpont és a holdfény nehezíti megpillantásukat az idén. Ez a meteorraj inkább a déli féltekén élők számára nyújt látványosságot az ottani, óránként néhány tucat hullócsillaggal. Azonban a radiáns alacsony állása miatt a mi égboltunkon felbukkanó csekély számú tagjai hosszú utat járhatnak be az égen, s nem ritka köztük a fényes, látványos meteor sem, amelyek megmaradó nyomot hagynak az égbolton. Egyetlen pozitívuma lehet számunkra, hogy a maximuma elhúzódó, így a maximumot követő, holdfénymentes, kevésbé világos hajnalokon is van esélyünk látni e rajból hulló meteorokat, egészen a hónap végéig. Ha valaki a déli féltekén (de legalábbis az Egyenlítőhöz közelebb) töltené el ezt az időszakot, neki érdemes lehet az éjszakát meteorok megfigyelésére szánni.
Néhány más, kisebb raj is aktív ebben az időszakban, s szinte mindegyik a hajnali égen, így ha ekkor meteorokat látunk, nem feltétlenül Aquaridák lesznek mind!
Kommentáld!