Ebben az időszakban is láthatunk meteorokat, a vörös bolygó pedig a Hold kísérőjeként jelenik meg.

A vörösen ragyogó Mars a gyönyörűen komponált felvételen a kapun néz keresztül
Fotó: Ádám Attila Zoltán

Mars-Hold együttállás 15-én este 
A kora esti égen ugyan láthatjuk még a lenyugvó Szaturnuszt, de hosszabb ideig már csupán a Mars figyelhető meg a bolygók közül, ám a nyári ragyogó fényességéhez képest már egyre halványodik. Még így is meghatározó a kis vörös pontja a csillagkörnyezetben, ahol látjuk, így könnyű észrevenni akkor is, ha nem tudjuk biztosan, a sok fénypont közt melyik is pontosan. Vörös színe egyértelműen beazonosítja, és 15-én este még az első negyedben lévő Hold közelsége is hozzájárul a látványához. A Mars a „félhold” bal oldalán, kissé magasabban, kb. 7 fok távolságra lesz, a déli, majd a délnyugati égbolton tűnik fel a páros. A megfigyelésüket már a szürkületi időszakban is megejthetjük, napnyugta után fél órával már igen könnyen észrevesszük a Marsot. A 23:00 körüli holdnyugta idejére a két égitest távolsága már csak 5 fok körül lesz, s ekkor a Mars a Hold felett helyezkedik el. A párás őszi esték miatt viszont érdemesebb kissé korábban fotózni őket, hisz ilyenkor kiszámíthatatlan, hogy az este során mikor áll be a köd, illetve a horizont körüli felhőzet is jobban zavarhat.

Az este érdekessége lehet még a Hold közvetlen közelében látszó, a Bak delta jelű fényes csillaga, a Deneb Algedi (a csillagnevek többségéhez hasonlóan arab eredetű, s annyit tesz, „a kecske farka”), a legközelebb este hat óra felé lesznek egymáshoz, így ez is külön fotótéma lehet akár teleobjektívvel, akár távcsövön keresztül.

Ha a Hold-Mars kettőséről 15-én valamilyen okból lemaradunk, másnap, 16-án csak egy picit lesznek távolabb egymástól, ám ezen az estén már a Holdat láthatjuk a bal oldalon.

Meteorok novemberben: 17-én jönnek a Leonidák! 
A késő őszi időszak legismertebb meteorraja a Leonidák, amelynek maximumát idén november 17-én éjjelre várják a szakemberek, azonban e rajnak sem korlátozódik egy estére a nagyobb aktivitása, így a megelőző és rákövetkező éjjeleken is érdemes lehet figyelni. Az Oroszlán csillagkép fejénél lévő radiáns, vagyis a meteorok látszó kiindulási pontja este 23:00 körül kezd látszódni, így a Leonida meteorokat is az ezt követő időszakban lehet keresni. E raj tagjai gyorsak, s bár óránként csak kb. 10-15 meteorra számíthatunk a rajból, a nagyobb átlagfényességük kedvezőbbé teszi a megfigyelést. A maximum éjszakáján sajnos nem lesz teljesen holdmentes az égboltunk, égi kísérőnk csak éjjel egy után nyugszik le, ezt követően azonban a magasabban elhelyezkedő radiáns miatt is jobb esélyeink lesznek a hullócsillagok megpillantására.

A Leonidákat a Tempel-Tuttle üstökös pora szolgáltatja, az égitest 1998-ban járt utoljára erre, és sajnos a 33 évente visszatérő vándor csak 2031-ben fog minket ismét megközelíteni, így kb. 2030-ig nem számítanak a szakemberek jelentős Leonida-kitörésre sem. 
A Leonidák raja november 6. és 30. közt aktív, és már az aktivitás első éjjelén is lehetett látni néhány rajtagot, ez a szám a maximum felé közeledve jelentősen nőni fog.
A meteorokat a városi fényektől távol, sötét égboltú helyről érdemes figyelni, fotózni, s a hűvös, nem ritkán nedves időjárás miatt ne feledkezzünk el a meleg ruháról, s a fényképezőgép páramentesítéséről sem.

A Leonidák mellett továbbra is találkozhatunk a Tauridák csekély számban, de néha meglepően nagy fényességben hulló tagjaival is, és emellett a rajokhoz nem tartozó, úgynevezett sporadikus meteorok is örömet szerezhetnek a megfigyelőnek.

Egy igen kora, ám fényesi Leonida meteor november 6. ködös pirkadata idején, a kelő holdsarló mellett 
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

Telihold 23-án, igen közel lesz az Aldebaranhoz 
A novemberi telihold 23-án napkeltekor lesz, természetesen akár 22-én este, akár 23-án este is alig észrevehető különbséggel látjuk majd telinek. A 22-i alkonyatkor a holdkelte ideje pontosan egybeesik a napnyugtáéval, keleti határunknál 15:49, Budapesten 16:01, nyugaton pedig 16:12 lesz. 23-án hajnalban a holdnyugta a napkelte előtt kicsivel, a nyugati határainknál 06:55-kor, Budapesten 06:46-kor, keleten pedig 06:34-kor lesz. A 23-án alkonyatkor felkelő Hold már bő fél órával követi a napnyugtát, így kedvezőbb lesz a megfigyelés szempontjából ez az időpont, keleten 16:24, Budapesten 16:36, nyugati határunknál 16:47 a holdkelte ideje. A Hold magasan járja be égi útját, gyorsan és meredeken emelkedik, éjfél körül 55 foknál is feljebb láthatjuk, a fotózása tervezésekor ezt vegyük számításba.

Ha 23-án este tudunk fotózni, bónuszként a Hold mellett a Bika legfényesebb csillaga, az Aldebaran is látszik majd, a csillag és a Hold 21:00 utáni percekben lesznek egymáshoz a legközelebb, a csillag pontosan a Hold alatt látszik picit több mint fél fokra (vagyis a telihold átmérőjénél egy leheletnyivel távolabb csupán), hajnalra a távolságuk már kb. 5 fokra nő.

A telihold 23-án este, 21:00 óra körül igen közel jár az Aldebaranhoz 
Forrás: Stellarium

Hold - Jászol-halmaz együttállás 27-én 
A 73 százalékos megvilágítású Hold és a Jászol-halmaz igen közel járnak egymáshoz 27-én az esti órákban. A holdkelte 21:00 előtt kicsivel lesz, azonban a halmazt csak akkor tudjuk a Hold mellett megörökíteni, ha már magasabban járnak, erre a legjobb idő 22-23 óra körül lesz. Ekkor a Hold felett, kissé balra lesz a halmaz, rendkívül közel, alig fél fokra égi kísérőnktől. A Hold erős fénye nem könnyíti meg az észlelést, párás időben az igencsak szóródó holdfény nagyon el fogja nyomni a közeli csillaghalmaz látványát, ám száraz, vagy kissé fátyolfelhős égen akár szerencsénk is lehet. Száraz időben kevésbé szóródik a holdfény, a fátyolfelhők pedig tompíthatnak annyit a Hold ragyogásán, hogy ez elősegítheti az együttállás fényképezését.

A Hold és a Jászol-halmaz közelségét rendszeresen megfigyelhetjük, a felvétel október elején készült fátyolfelhős égen 
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

Egyre korábban kel hajnalonként a Vénusz 
Belső bolygószomszédunk az esti égről áttért a hajnalira, s a megfigyelhetősége is egyre javul. Már a hónap közepén is sötét horizonton bukkan fel közel 2,5 órával napkelte előtt, a hónap végére pedig több mint 3 órával megelőzi a Napot. A Vénusz rendkívül fényesen ragyog, a hónap végén éri el maximális fényességét, így akár vékony fátyolfelhőkön vagy ritkás ködön keresztül is észrevehetjük. A hónap közepén közvetlenül (kb. 1,5 fokra) a Szűz legfényesebb csillaga, a Spica mellett látjuk, s apránként távolodik csak tőle, a hónap legvégén is csupán kb. 5 fok választja majd el egymástól a két égitestet, így bármelyik kora reggelen szép felvételeket lehet róluk készíteni, az időjáráshoz és a szabad időnkhöz alkalmazkodva.

Már csak a Mars marad az esti égen 
Az esti bolygók száma ismét csökkenni fog, ugyanis november végén a Szaturnusz is már egyre hamarabb lenyugszik, és megfigyelésére tavaszig nem lesz lehetőség, akkor majd a keleti égen bukkan fel ismét. A szabad szemmel látható bolygók közül csupán a Mars marad az esti égen, a vörös szomszéd látványát viszont tovább élvezhetjük, mivel hátráló látszó mozgása révén nem lenyugodni fog, hanem egyre magasabban jár a következő hetek-hónapok során.