A tundra növényzete nemcsak elszenvedője a klímaváltozásnak, de maga is gyorsítja a felmelegedést.
A bozót gyorsabb növekedését leginkább
Északnyugat-Oroszországban és a Európa más tundrás vidékein
tapasztalták, Észak-Amerikában nem volt annyira jelentős. A növények
gyarapodása az eddig véltnél jelentősebben fokozza a felmelegedést –
állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Az Edinburghi Egyetem vezetésével zajlott vizsgálatban kilenc ország
északi-sarkköri tundráján 37 helyen gyűjtöttek cserje- és bokormintákat.
Ezen kívül kiértékelték az 1950 és 2010 között mért időjárási és
környezeti adatokat. A cserjék és bokrok gyarapodásához a hőmérsékleten
kívül a talaj nedvességtartalma és más paraméterek is hozzájárultak.
A
kutatók szerint ez volt az egyik legátfogóbb munka az északi-sarkköri
tundra vegetációjának változásairól. Az eredmények igazolták, hogy a
növényzet növekedése nemcsak következménye a klímaváltozásnak, de fel is
gyorsítja azt.
A magasabb cserjék körül olyan hóhegyek alakulnak ki, melyek a
tartósan fagyott talajon (permafroszt) szigetelőanyagként viselkednek.
Így télen a magasabb hó alatt kevésbé fagy át a talaj, mintha kevesebb
hó borítaná, tehát gyorsabb a permafroszt felolvadása. A talaj olvadása
ahhoz vezethet, hogy a benne tárolt szénből még több szén-dioxid és
metán jut a légkörbe.
Kommentáld!