A csapat elhatározta, hogy a Duna ünnepén vízrebocsátja és elkíséri Gerzsont, a minihajót Esztergomtól Budapestig, 70 kilométeren keresztül.
Gerzson, a kalandvágyó párkányi kishajó egész életében az esztergomi bazilika panorámáját csodálta. Egy nap azonban egy német turistahajóról leesett képeslapot talált a vízben, amin egy kivilágított íves híd, és a háttérben egy gyönyörű, nagy épület látszódott. Nem hagyta nyugodni a látvány, így elhatározta, hogy útnak ered, mi pedig nyomába szálltunk egy kajakkal, hogy megnézzük, milyen kalandokat él át.
Gerzson korán kelt, napkeltekor, hajnali 5 órakor indul útnak Párkányból, az 1719-as folyamkilométertől, az esztergomi bazilikával átellenben. Igyekeznie kell, hiszen estig mintegy 70 kolométert kell megtennie, hogy Budapestre érjen. A Duna 4-5 km/h-s folyássebességével számolva nagyjából 17 órás utat jelent.
A szlovák oldal Burda-hegysége alatti partszakaszon horgászok tanyáznak. Főként éjjel zsákmányolják a Duna halvilágát. A távolban, a jobb parton Búbánatvölgy látszik.
A pilismaróti strandra már 17 km megtétele után, reggel fél 9-kor érkezik, majdnekivág a Dunakanyar legszebb részének, ahol a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közötti szoroson halad át. A Duna mintegy 2 millió évvel ezelőtt törte át ezt a gátat.
A Nagymaros-Visegrád révnél Gerzson vitorlájába belekapszkodott egy arra repkedő fecskefarkú lepke.
Az 1692-es fkm-nél, délelőtt 11 órakor döntő pillanathoz érkezünk. Előttünk a Szentendrei-sziget csücske, a Sziget-csúcs, ami kedvelt táborozóhely és strand is egyúttal. Balra Vác felé, míg jobbra Szentendre irányába jutunk. Gerzsonnak ez utóbbi a szimpatikus, így irány a Kis-Duna!
Az eddigi nyugodt csordogálás után Gerzson hirtelen egy vakációzó gyerekcsapat kellős közepében találja magát. Kicsit megszeppenve bár, de élvezi a kalandot!
Épp jókor jött egy angyobb testvét, mivel Gerzsonunk már elég fáradt volt, stoppol egyet, és az 1987-ben Horányban épült Varsány nevű hajó parancsnoki hídjáról szemlélte büszkén a folyót.
A Lupa-sziget mellett egy igazi lakatlan szigetet vesz célba. Bár áradáskor erősen cibálja a víz, a rajta álló ősöreg fűzfa derekasan bírja az idő próbáját.
A Lupáról, egy kis pihenés után, megújult erővel kerekedik fel. Újra vízre szállva azonban a Pilis felől érkező sötét viharfelhők látványa fogadja, de a vihar más utat választott. Budapest határát az 1657-es folyamkilométernél éri el. Micsoda pezsgés, itt a Római-parton! Gerzson boldogan veti bele magát a társasági életbe.
Bár meg akarta csodálni a naplementét, egy zivatar elmosta ezt a tervét. Az eső elmúltával megtépázottan, de büszkén hajózott át a sorakozó hidak alatt, és Gerzson az 1647-es fkm-nél, a Lánchíd pesti hídfőjénél, célba ért. Ezután boldogan veti bele magát a főváros éjszakai életébe, mi pedig búcsút intünk kis barátunknak.
Gerzson történetét legyezte: Ambrus Gergely
(1).png)
Kommentáld!