Ki ne hallott volna már a nagy múltú láz- és fájdalomcsillapítóról, az aszpirinről? Azonban, még ha - vény nélkül kapható gyógyszer lévén - gyakran is használjuk, sok mindent nem tudunk róla.

Az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav, a fűzfa kérgében megtalálható vegyület, a szalicin származéka. 1899. március 6-án szabadalmaztatták az aszpirint, és ezzel nemcsak az első iparilag gyártott gyógyszer volt, hanem a mai napig is a legnagyobb mennyiségben előállított gyógyszerek közé tartozik.

Az acetilszalicilsav úgy fejti ki hatását, hogy gátolja a gyulladás-, fájdalom- és lázkeltő anyagok képződésééért felelős enzimet. Kutatók később rájöttek, hogy ennek az enzimnek két típusa is létezik. Az acetilszalicilsav nem tesz különbséget e két, egymástól alig különböző enzim között, mindkettőt bénítja. Emiatt nemcsak a fájdalomerősítő anyag képződésében szerepet játszó enzimet kapcsolja ki, hanem azt az enzimet is, amely egy gyomor nyálkahártyáját védő anyag szintézisében működik közre.

Ez magyarázza azt a rég ismert tényt, hogy az acetilszalicilsav árt a gyomornak. Ha valaki rendszeresen acetilszalicilsavat vagy származékait tartalmazó gyógyszert szed láz vagy bármilyen fájdalom miatt, akkor megnő az esélye a gyomornyálkahártya károsodásának, akár gyomorvérzés vagy gyomorfekély is kialakulhat.

A gyomor falának károsodását úgy lehet megelőzni, hogy a gyógyszer szedésének ideje alatt rendszeresen étkezünk, evés után vesszük be a gyógyszerünket, próbáljuk kerülni a stresszt, a kávét és a dohányzást, melyek szintén a gyomorfekély kialakulásának rizikófaktorai.

Mindenesetre akik gyomor-bélrendszeri fekélyben szenvednek, ne alkalmazzák az acetilszalicilsavat és származékait, inkább paracetamol tartalmú szerrel csökkentsék lázukat vagy csillapítsák fájdalmukat, mert az nem ártalmas a gyomornyálkahártyára.

Mikor nem javasolt az aszpirin alkalmazása?

Hasonlóképpen tilos acetilszalicilsav tartalmú gyógyszert szedni azoknak, akik tudják, hogy szalicilát-túlérzékenységben szenvednek. Asztmás betegeknél a szalicilsav származékok és más gyulladáscsökkentők asztmás rohamot provokálhatnak, ez azonban csak az asztmások 10 százalékánál van így, és nem tudni mi ennek a magyarázata.

Terhesség esetén sem ajánlott ezt szedni, csak nagyon kivételes esetben, különösen a harmadik harmadban, mivel növeli a vérzések veszélyét. Szoptatás alatt is megfontolandó az alkalmazása. Amennyiben nagyobb adagra van szükség hosszabb ideig (akár pár nap), akkor a szoptatást arra az időre szüneteltetni kell a baba védelmében.

Az aszpirin mint véralvadásgátló

Az acetilszalicilsav másik, azonban sokaknak hasznos mellékhatása az, hogy meggátolja a vérben úszó vérlemezkék vagyis trombociták összecsapódását, ezzel késlelteti a véralvadást és megakadályozza vérrögek kialakulását (azaz hétköznapi szóhasználattal hígítja a vért, bár ez a kifejezés szakmailag nem helytálló). Az acetilszalicilsav véralvadást késleltető hatása a fájdalomcsillapító hatással rokon mechanizmuson alapszik.

Az acetilszalicilsavat használják is véralvadásgátlásra például szívinfarktuson átesett vagy magas rizikóval rendelkező betegek esetén. Másrészt viszont ha valaki más típusú véralvadásgátlót szed, akkor nem ajánlott ilyen típusú láz- és fájdalomcsillapító alkalmazása, mert a vérzési időt megnyújthatja és ezzel a jól beállított véralvadásgátló-terápiát veszélyezteti. Ekkor szintén a paracetamol alkalmazása a megfelelő.

Ha túl sok aszpirin kerül a szervezetbe

Ha valaki túl gyakran túl sok acetilszalicilsavat vagy más szalicilát-származékot vesz be, az szalicilát-mérgezéshez vezethet. A gyorsan kialakuló mérgezést előidéző adag azonban meglehetősen magas. Körülbelül 10 g acetilszalicilsavat kell bevenni, hogy az enyhe mérgezés jeleit tapasztalja. Ebből érthető, hogy az aszpirin-túladagolás ritkán történik véletlenül. Fokozatos aszpirinmérgezés viszont előfordulhat akaratlanul, többszöri, kis dózisú alkalmazás esetén. Felnőttek, főleg az idősek, néhány hetes használat után szenvedhetnek mérgezést.

A szívinfarktus-kockázat csökkentése céljából szedett acetilszalicilsav, melyet a koszorúér-betegek vesznek be, túl kevés ahhoz, hogy fokozatosan előidézett mérgezés legyen az eredménye.

A heveny aszpirinmérgezés első tünetei a hányinger és a hányás, melyet felgyorsult légzés, fülcsengés, verejtékezés és néha láz kísér. Később, ha a mérgezés súlyos, az illető szédülni kezd, aluszékonnyá, zavarttá válik, görcsroham és légzési nehézség léphet fel.

A fokozatos aszpirinmérgezés tünetei napok-hetek alatt alakulnak ki. Álmosság, zavartság és hallucinációk a leggyakoribb tünetek. Szédülés, kapkodó vagy nehézlégzés is megjelenhet. Ha ezeket a tüneteket érezzük és az előző időszakban sok fájdalomcsillapítót vettünk be, akkor sürgősen forduljunk orvoshoz!

(Kovács Anikó, gyógyszerész)