2012. február 18.

Két hét nálunk szibériainak számító, vörös riasztásos hidege után a tél visszatér a normális kerékvágásba, amikor a hőmérséklet napközben gyakran emelkedik  fagypont fölé és éjszaka sem hűl -10 C° alá. Ilyen nagy időjárási váltáskor érdekes megfigyeléseket végezhetünk azokon az etetőkön, ahol a megszokott "szotyi" mellett alma és cinkegolyó is várja a madarakat.

A fagyroncsolás előnyei
A most ránk köszönő, akár 20 C°-ot is meghaladó melegedés azért is jelent nagy könnyebbséget a madaraknak, mert a hetekig kőkeményre fagyott alma és cinkegolyó ismét könnyebben hozzáférhetővé válik számukra.

A leghidegebb téli időszakban az alma, a vaj és a cinkegolyó is olyan keményre fagy, hogy a madarak többsége számára nemcsak nem éri meg ezekből  táplálkozni, de nem is képesek erre.

Az erőteljes testfelépítésű és csőrű madarak (cinegék, verebek, rigók) természetesen a jéggé dermedt almát és cinkegolyót is meg tudnák "munkálni", ennek nagy munka- és energiaigénye miatt azonban alig vagy egyáltalán nem szánnak erre időt nagy mínuszok idején, ilyenkor inkább a fagyban is gyorsan és egyszerűen (azaz maximális hatékonysággal) hozzáférhető napraforgót és egyéb magvakat fogyasztják az etetőn.

A fekete rigó csőre nem alkalmas a napraforgó feltörésére, ezért ezt egészben nyeli le.

Az alma esetében - amint azt a Madárbarát kert programban folyamatosan hangsúlyozzuk a téli madáretetés kapcsán - a madarak számára kimondottan előnyös a fagyás-felengedés-fagyás-felengedés periodikus váltakozása, mert ennek hatására a kemény gyümölcshús olyan állagú lesz, mintha megfőtt volna. Ez azért teszi az almát ilyen állapotában különösen vonzóvá a madarak - különösen az áttelelő rovarevő kisénekesek - számára, mert könnyebben és gyorsabban tudják fogyasztani.

A hetekig fagyott, majd felengedő alma olyan állagúvá válik, mintha megfőtt volna, ami könnyebb fogyaszthatóságot, nagy könnyebbséget jelent az etető madarai számára.

Ez a fekete rigó tojó ...

... és hím (mindkettő gyűrűs) szinte egész nap csak a fagyásból felengedő almákat fogyasztotta.

Hím fekete rigó "őrzi" a fogyaszthatóvá puhult, de behavazódó almát a talajetetőn.

Amint azonban elfogy a lágy "régi" alma, nekilátnak a frissen kihelyezetteknek.

Ha a madarak választhatnak a fagyás után felpuhult (könnyebben fogyasztható) és a frissen kihelyezett alma között, akkor - amint az az alábbi videóban az almák kihelyezése utáni felvételrészben is megfigyelhető - gyakran az előbbit részesítik előnyben. Mindazonáltal erős fagyok idején éppen ilyen szobahőmérsékletű almák kihelyezésével tudjuk a madaraknak biztosítani a rostot, nedvességet és vitaminokat tartalmazó gyümölcsöt, amit ha este beviszünk a lakásba, akkor másnap ismét puha, fogyasztható állag

Az etetők látogatottsága
Az etetők forgalmát nem csak a fagy, de az éves madárinváziók és ezek elmaradása, különösen pedig az ide járó madarakra vadászó ragadozók befolyásolják.

A  települési madáretetőkre járó leggyakoribb ragadozómadár vendég a karvaly. Jelenlétére legtöbbször csak a jellegzetes tépésnyomok (balkáni gerle zsákmány) utalnak, ...

Jön a tavasz!
A mostani tél, az elmúlt hetek időjárási sokszínűségét az is fokozta, hogy a kissé megkésett hideg periódus "összeért" a korán fészkelő fajok nász-előidőszakával, amikor a hímek elkezdenek énekelni. Így fordulhatott elő, hogy az éjszakai -20 C° után - miközben nappal is keményen fagyott - a szikrázó napsütésben országszerte énekeltek a cinegék és a fekete rigók, búgtak a balkáni gerlék.

Balkáni gerle a fészkén ülve óvja a tojásait a február 13-ai havazásban egy fővárosi ablak balkonládájában (Fotó: Bebesi Zoltán).

A felmelegedéssel (persze csak téli viszonylatban beszélhetünk erről) érkező több napos havazás sem tudta megtéveszteni a madarakat, melyek a hosszabbodó nappalokból tudják, hogy nyakunkon a tavasz, és ha nem húzódik el aránytalanul hosszú ideig a tél, akkor mától számítva alig egy hónap múlva - akár milyen nehéz is ebbe most beleélnünk magunkat - számos cinege, rigó és gerle nekilát a fészeképítésnek és a tojások lerakásának.

Addig is etessük továbbra is a madarakat (a fagyok biztos megszűnéséig, akár március végéig is),  és a megfigyelésükből erőt merítve várjuk együtt a tavaszt!

ban rakhatunk ki az etető kosztosainak.