Megszállott világörökség-gyűjtőként a Markgrafliches Opernhaus miatt utaztam Bayreuthba, mely nemrég nyílt meg ismét több éven tartó renoválás után.

A városban járva, azt is megtudtam, hogy vált egy kisváros annak idején a társadalmi élet központjává. Bayreuthról legtöbb embernek – különösen az operarajongóknak – Wagner jut elsőként az eszébe, pedig legalább ennyit köszönhet Vilhelmina őrgrófnénak (1709-1758) is. Ő ugyanis, hogy ne őrüljön bele unalmas és hűtlen házasságába, sokoldalú és energikus személyisége révén felvirágoztatta a várost.

Vilhelmina II. Frigyes porosz király testvére volt. A család legidősebb lányaként politikai házasság várt rá, így lett Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége, a kor szokásai alapján ezt vele nem beszélték meg. Az ifjú feleség nem sokáig búsult boldogtalan házasságán, inkább igyekezett kihozni a legtöbbet belőle. Igazi reneszánsz személyiség volt, akit egyaránt érdekelt a zene, az építészet és az irodalom. Maga is festett, játszott hangszereken, sőt, kamarazenét és egy operát is komponált.

A régi palota

A régi palota kertje

Mihelyst a kezdeti évek anyagi bizonytalansága után nagyobb örökséget kapott a pár, Vilhelmina nekiállt alaposan átalakítani a régi kastélyukat, sőt, egy újat is építtetett. Ez utóbbit már teljesen a saját ízlése szerint, tobzódó rokokó stílusban. Nem hagyta, hogy a középkori, provinciális kisváros hangulata foglyul ejtse, inkább megmutatta, hogyan lehet pezsgő társasági életet kialakítani. Nemcsak építészeket, írókat, művészeket patronált, de egy egyetemet is alapított.

Az őrgrófi operaház épülete

Az őrgrófi operaház mennyezetének egy része

Hozzá köthető az Őrgrófi Operaház (Markgräfliche Opernhaus) is. Mivel lánya esküvőjére nem készült el az új palota, a régit pedig nem tartotta elég elegánsnak, a szertartásra érkező európai arisztokráciát a pár az operaházban látta vendégül. Vilhelmina nemcsak kezdeményezője és finanszírozója volt az építkezésnek, hanem itt rendezőként és zeneszerzőként is bemutatkozott. A fejedelmi esküvők akkoriban a dinasztiák erejének demonstrálását is kifejezték, és az ambiciózus őrgrófné az egész világnak meg akarta mutatni a porosz király erejét. Öt éve volt fölkészülni az eseményre, ugyanis lányának már 11 évesen kijelölték a férjét, csak a házasságkötéshez szükséges 16 éves kort kellett kivárni.

Az új palota épülete

Az új palota kertje

Az új, rokokó palota egyik szobájának mozaikos mennyezete

Vilhelmina eltökéltségét és erejét jól demonstrálja ez az építkezés, hiszen a 18. század egyik legpompásabb barokk operaházát hozta létre, méghozzá nem egy nagyvárosban, hanem egy viszonylag ismeretlen vidéki településen. Az építészek, Giuseppe Galli Bibiena és fia, Carlo, a kor legkiválóbb színházépítő mestereinek számítottak, így Torinótól Bécsen át Berlinig az egész kontinensen nagy kereslet volt rájuk – komoly siker, hogy sikerült őket épp ide szerződtetni.

Az 1744-1748 közt épült operaház bő egy évszázadon át Európa legnagyobbjának számított. Mint a helyi idegenvezetőtől megtudtam, ez lett a veszte is, ugyanis képtelenség volt nyereségesen üzemeltetni. Az őrgrófné halála után nagyon ritkán rendeztek itt nagyszabású eseményeket, ugyanis egyszerűen nem telt meg a nézőtér, ráadásul a téli hónapokban hetekig tartó erőfeszítéssel sem tudták rendesen kifűteni.

A hatalmas méretek, különösen a mély színpad csábította egy évszázaddal később Wagnert is a városba, aki azonban hamar rájött, mindez mégsem tökéletes számára. Bár a méretek rendben voltak, az elrendezés zavarta. Egyrészt az ő ízlése szerint túlságosan cicomás volt a belső tér, másrészt a zenekar a nézőtérrel egy szinten játszott. Ez azt eredményezte, hogy az őket vezénylő karmester, akinek muszáj volt a páholy felé fordulni, háttal állt az énekeseknek.

Wagner úgy gondolta, új épületre van szükség. 1872. május 22-én, amikor az új színház alapkövét letették, a régi Operaházban maga Wagner vezényelte Beethoven 9. szimfóniáját. Berlinből, Lipcséből és más német városokból zenésztársak százai látogattak a jeles eseményre Bayreuthba, és olyan nagyszerű hangulat költözött régi falak közé, mint a híres őrgrófné idején.

Az új opraház a Festspielhaus

Az új operaház finanszírozásába besegített Wagner legnagyobb rajongója és támogatója, II. Lajos bajor király is. Így jött létre a Festspielhaus, az egyetlen operaház a világon, ahol a mai napig egyetlen zeneszerző művei szólalnak meg.

A lenyűgöző régi operaház után szinte meghökkentő a Festspielhaus egyszerűsége, sőt, itt az is kiderült, hogy a zenekart eldugták a színpad alá. Hogy miért ragaszkodott Wagner ehhez? A zeneszerző szándéka az volt, hogy a színházban a zene játssza a főszerepet, semmi felesleges látványelem ne vegye el a közönség figyelmét. A Wagner- fesztivált 1876 óta, majd másfél évszázada nyaranta rendezik meg, egy hónapon át. A 60 000 jegyre jó tízszeres túljelentkezés szokott lenni, a szerencsés nyerteseket számítógépes sorsolással választják ki.

De térjünk vissza a Markgrafliches Opernhaus épületéhez, amely kívülről nem különösebben izgalmas. Ha azonban belépünk, egyből feltűnik ritka mély színpada és csodaszép barokk nézőtere.

Az egész Operaházat 2012 októbere és 2018 áprilisa közt alaposan felújították, úgyhogy most ismét teljes pompájában fogadja a vendégeket. Szerencsére nem volt nehéz dolguk a restaurátoroknak. Az operaház nemcsak hogy egy karcolás nélkül élte túl a második világháború bombatámadásait, de meglepően jó állapotban volt 270 éves kora ellenére. Az időközben lerakódott kosz és újrafestések eltávolítása után már előbukkantak az eredeti festmények színei. A színpad, amely annak idején Wagnert is elvarázsolta, időközben jóval kisebb lett, de most ismét visszaállították eredeti állapotára. Gyakorlatilag csak a technikai felszereltség - a modern légkondicionáló berendezés és alapos tűzvédelem – az, ami nem az évszázados állapotokat idézi. No és hiányzik a régi sötétkék bársonyfüggöny, az ugyanis annyira megtetszett Napóleonnak, hogy egyszerűen magával vitte.

Richard Wagner (1813-1883) német zeneszerző bayreuth-i villája

Összegezve elmondhatjuk, hogy bár Wagner volt az, aki az operafesztivál révén Bayreuthot nemzetközileg ismertté tette, de Vilhelmina volt, aki a pompás operaházával Wagnert a városba csábította – így tulajdonképpen ő a város igazi hőse.

Írta és fényképezte: Kisgyörgy Éva - travellina.hu