Természet: Egyedülálló bogármaradvány

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


TERMÉSZET
Csibrányi Zoltán,  2016. 05. 05.

A Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Nanjingi Földtani és Őslénytani Intézet munkatársai, Chenyang Cai és Diying Huang páratlan állatfosszíliára bukkant Minamarban.

A felfedezésről az Elsevier Cretaceous Research oldalán számoltak be a paleontológusok..

Egy a földtörténeti középidőn, a mezozoikumon belüli utolsó, kőzetrétegtani értelemben felső kréta kornak nevezett időszakból (körülbelül 99–65,5 millióéve) származó megkövesedett gyantában, egy mostanáig ismeretlen bogárfajt találtak, amely szerencsére teljes egészében megőrződött. Egyszersmind ebből az időszakból ez az első ismert úgynevezett palmetto bogár. A mindenevő bogarak alrendjébe tartozó faj a Smicrips cretacea sp.nov. nevet kapta.


Smicrips cretacea sp.nov. 
Fotó Chenyang Cai, Nanjingi Földtani és Őslénytani Intézet, Kínai Tudományos Akadémia

Chenyang Cai az ng.hu-nak elmondta hogy „az új faj kicsi, testhossza a rágók csúcsától a potroh legvégéig 1,28 mm hosszú”. Hovatartozásával kapcsolatban rávilágított arra: „A palmetto bogaraknak csupán hat leírt, ma is élő faja ismert, melyek mindegyike az Újvilág trópusi és szubtrópusi területein honos”.  Ezek a fajok a következők: a Guatemalában és Nicaraguában előforduló Smicrips chontalena, a csak Guatemalában élő Smicrips distans, a Hispaniola szigetén (Haiti és Dominika Köztársaság) jelenlevő Smicrips exilis, a Mexikóban megtalálható Smicrips mexicana, Kubában, Puerto Ricóban és az USA-ban a Smicrips palmicola és a csak Texasban fellelhető Smicrips texana.

Jelenleg kér fosszilis Smicrips fajról tudunk ezek az eocén korból ránk maradt (56–34 millió éve) borostyánokban őrződtek meg, Franciaországban és a Baltikumban. A kutató elmondta: „Felfedezésünk azt sugallja, hogy ősi csoportnak számít a Smicrips nem, amely minimum a késő kréta kor legkorábbi szakaszából ered. És a család elterjedtebb volt a mezozoikumban és a korai kainozoikumban (65,5 millió éve kezdődött) mint manapság.” A mianmari eset attól igazán érdekes, hogy miközben a most ismertté vált  új faj borostyánban konzerválódott példányát Ázsiában találták, a jelenlegi ismeretek szerint ezen a földrészen ma már nem élnek Smicrips fajok.

Mint megtudtam, e fosszília (lévén egyetlen bogáregyedről van szó) igazi ritkaság az intézet borostyángyűjteményében, amely egyébként több mint 50 000 mianmari borostyánba foglalt fosszilis rovaregyedet számlál.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu