Rohamosan szaporodnak, de vajon mind veszélyes?
Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.
2016.04.02 13:57ma.hu
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága évek óta önálló napirendi pontban tárgyalja a földközeli égitestek (NEO, Near-Earth Objects) problémáját. Az IAWN (International Asteroid Warning Network, Nemzetközi Kisbolygófigyelő Hálózat) 2015-ben 39 országból körülbelül 20,6 millió, a földközeli égitestekre vonatkozó adatot gyűjtött össze. Az Űrvilág.hu adatai szerint az összehangolt megfigyelési kampánynak köszönhetően a felfedezett földközeli égitestek száma már meghaladta a 13 és fél ezret. Ezek valamivel több mint tizede (1650 darab) tartozik az úgynevezett potenciálisan veszélyes kisbolygók közé, amelyek 8 millió kilométernél jobban megközelíthetik a Földet. Az ismert NEO-k nagyjából fele nagyobb 140 méternél, és csak 878 darab mérete haladja meg az 1 km-t, de közülük is csak 153 tartozik a potenciálisan veszélyesek közé.
Az új felfedezésekből több nagy távcső is kiveszi a részét, de az elmúlt évtizedben a Catalina távcsőé volt a vezető szerep, amely mellé a 10-es években felzárkózott a Pan-STARRS. A 2015-ben felfedezett 1560 égitest döntő hányadát ezzel a két műszerrel találták meg.
Érdekesebb az a diagram, amely a kisbolygók mérete függvényében megmutatja, hogy a becslések szerint hány NEO eshet az adott mérettartományba (piros görbe és a bal oldali függőleges tengely felirata), és ezek hányadrészét sikerült eddig felfedezni (kék görbe és a jobb oldali függőleges tengely felirata). Látható, hogy az igazán veszélyes, 1 km-nél nagyobb kisbolygókat már szinte mind felfedezték. Igaz, az arány csak a 100-200 méteres nagyság környékén éri el a 10%-ot, a "cseljabinszki méretű" testeknek viszont csak elenyészően csekély hányadát ismerjük.
Az igazán veszélyes (1 km-nél nagyobb) kisbolygókat már mind ismerjük.
Kommentáld!