Jane Goodall és Balogh Boglárka
Jane Goodall célja az volt, hogy fókuszba állítsa az intézet fáradságos munkáját, népszerűsítse a 100 országban működő, 27 éves Roots & Shoots (Rügyek & Gyökerek) környezeti nevelési programot.
A világhírű primatológus 26 évet töltött a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, hogy az ott élő csimpánzokat természetes környezetükben megfigyelhesse. Kutatási eredményei gyökeresen megváltoztatták a főemlősökhöz fűződő kapcsolatunkat. Goodall bebizonyította, hogy a csimpánzok nemcsak szerszámokat használnak az élelemszerzéshez, de készítik is azokat, kétségbe vonva így az emberi faj egyedülálló eszközkészítő mivoltába vetett korábban megingathatatlannak gondolt elképzelést.
Jane Goodall 1986-ban döntött úgy, hogy a dzsungelt elhagyva a csimpánzok és a természetvédelem utazó nagykövete lesz, miután egy Chicagóban megrendezett konferencián ráébredt milyen mértékben pusztul a Föld állatvilága, milyen gyorsasággal tűnnek el az esőerdők az emberi kapzsiság és hanyagság következtében. Azóta 300 napot utazik egy évben, hogy felhívja a figyelmet az élőhelyek pusztulására, fogyasztási szokásaink környezetkárosító hatásaira, és közös felelősségünkre.
A magyarországi Jane Goodall Intézet munkatársaival
Mostani magyarországi látogatása alatt több eseményen is részt vett.
Május 17-én délelőtt a róla elnevezett Jane Goodall Tanösvényen járt, ahol még 2016. májusában a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű-, és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME-KHVSZ) munkatársai felkérték, hogy engedjen vissza két, korábban befogott és rádió-nyomkövetővel ellátott kaszpi haragossiklót.
A kutatónő tiszteletére az egyiket Jane-nek, a másikat Vali-nak nevezték el.
Azóta ennek a régiónak a bemutatására, és bizonyos fokú védelmére hozta létre a Jane Goodall Intézet, az MME-KHVSZ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a Jane Goodall Tanösvényt, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy amit az emberek megismernek, azt könnyebben megszeretik, így meg is akarják azt védeni. A Tanösvény hivatalos átadására május 18-án délelőtt került sor Budapest II. kerületében, ahol bemutatkoztak a magyar Roots & Shoots csoportok is.
Május 17-én 19:00-kor kezdődött az Egy este Jane Goodall társaságában elnevezésű előadás, ahol a kutatónő dzsungelben töltött évekről, valamint a csimpánzokról mesélt, beszélgetőpartnere Frei Tamás volt. A viszonylag magas jegyárak ellenére zsúfolásig megtelt ELTE Egyetemi Konferencia Központjában felállva tapsolt a közönség, amikor dr. Jane Goodall a színpadra lépett.
Jane Goodall beszélgetőpartnere Bombera Krisztina az Európa Pontban
Utolsó, zárt körű előadását május 18-án, pénteken az Európa Pontban tartotta, ahol a természetvédelem fontosságát emelte ki. A műanyaghulladék és a pálmaolaj környezetkárosító hatásaira hívta fel a figyelmet – az olajpálma ültetvények miatt ugyanis napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, ezzel hozzájárulva a klímaváltozáshoz, illetve az őshonos növények mellett az orangutánok, orrszarvúk kipusztulásához.
Az eseményen a National Geographic Jane – Egy élet a csimpánzok között című filmjét is bemutatták. Az alkotás a főemlőskutató életének arról a szakaszáról szól, amelyet a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban töltött. A nyilvánosság előtt még soha nem vetített 50 éves felvételek nem rég kerültek elő a National Geographic archívumából, amelyet a kutatónő későbbi férje, Hugo van Lawick forgatott.
Az Oscar díjra jelölt rendező, Brett Morgen személyes hangvételű portréfilmet készített belőlük, melyet hazánkban is műsorra tűz a National Geographic Chanel május 26-án.
Jane Goodall limitált számú interjúra is lehetőséget adott, amelyben a következőket hangsúlyozta: „Együtt képesek vagyunk megmenteni a világot. Minden egyes nap döntések előtt állunk, és csakis rajtunk múlik, hogyan segítik egyéni választásaink, fogyasztási szokásaink a bolygót, és annak élővilágát.”
.png)
Kommentáld!