(Getty Images)

A 23 millió lakosú Sao Paolo sok lakóházában már szárazak a vízcsapok, és hosszan tartó esőzések nélkül az egész város víz nélkül maradhat. A csapadék mennyisége a szokásos szint egyharmadára esett vissza.

A brazil földtudományi központ klímakutatója, Antonio Nobre tanulmányában megállapította, hogy az Amazonas esőerdőiben a fák kivágása miatt a dzsungel nem tud gyökerein keresztül tud elegendő vizet felszívni a talajból a gigászi "égi folyók" táplálására, melyek nagyobb tömegű nedvességet mozgatnak, mint maga a világ leghatalmasabb folyója, az Amazonas.

A tanulmány becslései szerint ezek az "égi folyók" hozzák Délkelet-Brazília esőinek 40 százalékát, és ha kiszáradnak, az aszályt okoz - véli a kutató. Nemcsak Brazília, de egész Dél-Amerika éghajlatában döntő szerepet játszanak ezek az égi folyók.

Az égi folyókat az esőerdő hozza létre, mely úgy működik, mint egy gigászi szivattyú - olvasható a tanulmányban, amely kimutatta, hogy a dzsungel nedvességtartalma folyamatosan alacsonyan tartja az Amazonas völgyének légnyomását. Ez nedves légáramlatokat vonz az Atlanti-óceán felől a kontinens belseje felé olyan messzeségbe, ahol már nincsenek erdők.

Az áramlatok nyugat felé tartva elérik az Andok láncait, ahol megfordulnak és esőt visznek Buenos Aires és Sao Paolo felé. Friss kutatások kimutatták, hogy a kiirtott erdők helyén csökkent a csapadék. Minél kevesebb a fa, annál csekélyebb a nedvesség az Amazon völgyében, így lesz a "szívó hatás" is egyre gyengébb.

Nobre kutatása számos munka adatait vizsgálta, és kimutatta, hogy a változások az egész bolygó éghajlatára hatással lehetnek. A tanulmány nagy visszhangot váltott ki a szárazság sújtotta Brazíliában.

• Amazónia őserdeinek irtása 2008-ig zavartalanul folyt, ekkor lépett fel ellene törvényekkel a kormány, amely fegyvereseket is küldött a dzsungelbe, hogy lassítsa a szójaültetvényesek, földműves gazdák és fakereskedők vezette fakivágást. A hatás gyors volt, 2012-ben már csak hatodát vágták ki a nyolc évvel korábbi mennyiségnek, bár az elmúlt két évben újra felgyorsult az irtás.

• Peruban eközben egyre nagyobb területre terjed az erdőirtás: tavaly több mint 145 ezer hektár erdő tűnt el, 2001 óta ez 80 százalékos növekedés - mondta újságíróknak az ország környezetvédelmi minisztériumának munkatársa a limai klímakonferencián. A dzsungel irtásának mértéke ugyan alacsonyabb, mint Brazíliában, ám a perui mezőgazdasági minisztérium előzetes adatai alapján valószínű, hogy 2017-ig folytatódni fog.