Számítógépben, pontfelhőből támad fel a törökverők legendás erőssége.

Térszkennelés: Mindigis Kft.

Írta: Gáspár Ibolya

Gárdonyi Géza vára régen nincs már. Háború és béke egyaránt rontotta, pusztította. Az Egri csillagok erőssége azonban nem adta fel: romjaiban is hirdeti az 1552-ben aratott diadalt. Időről időre hallat is magáról: nyolc csöndes évtized után, nemrég ismeretlen ábrázolások kerültek elő a vár 18. század eleji arcáról. A szenzációs levéltári felfedezésnek, egy kutató-csapat nagyszerű eredményeinek és a legújabb 3D-módszereknek hála, immár három dimenzióban elevenedhetnek meg az egri vár fő korszakai.

KI EBBEN, KI ABBAN Az 1552-es ostrom idején a vár mintegy ezernyolcszáz fegyveres védője között még alig akadt klasszikus értelemben vett zsoldos. Miként Szigetvár harcosai, az egri katonák is birtokukat, családjukat, megélhetésüket védték. A nyugati hadak katonái a 16. század közepén már gyalogsági félvértet viseltek (fent); a végvári vitézek inkább dolmányt öltöttek, a fegyverhasználathoz szükséges eszközöket pedig bőr derékszíjukra akasztották (lent). 
Fotók: Pazirik Informaikai Kft., Kovács Zoltán

Eger várát fölemésztették a századok. „Szerkezetén kívül alig maradt meg belőle valami. Jószerével nincs építménye, amelyre azt mondhatnánk: nagyrészt Dobó-korabeli. Csupán maradványait találhatjuk meg a Püspöki Palotában, a Varkoch-kapu csonkjában, a romok között” – igazolja gondolataimat Berecz Mátyás, a vármúzeum igazgatója, miközben már a tea mellett melegszem.

Dobó István erőssége tehát nincs többé. Pompás építményei mégis újjászülettek – a virtuális térben. A Berecz által szervezett kutatócsapat a legmodernebb technikákat bevetve elkészítette a vár három legfontosabb korszakának 3D-rekonstrukcióját. Voltaképpen Gárdonyi volt az első nagy összefoglaló, mutat rá az igazgató; regényébe beágyazta mindazt, amit a vár építéséről és 1552-es ostromáról a 19. század végén tudni lehetett. Az erősség feltárása azonban csak az utóbbi száz esztendőben bontakozott ki igazán; az eredmények első összegzése is közel ugyanennyi ideig váratott magára. „Az addig föllelt történeti, levéltári és régészeti adatok alapján Domokos György hadtörténész készítette el az erődítés első számítógépes modelljeit a 2001-es kiállításra” – idézi fel az igazgató.

Az első modelleket hamar meghaladta az idő és a technikai fejlődés. A 2009-es új rekonstrukcióban a kutatók animációs filmesekkel elevenítették meg a várat. Alapjaiban nem módosították az erősség virtuális képét, de megszületett az első hazai 3D-animációs történelmi film (Romból varázsolt várak; National Geographic, 2011. október).

„A mostani 3D-rekonstrukciók – Kelenik József hadtörténész kollégámat, a kutatócsoport vezetőjét idézem – vizuális esszék. Összefoglaltuk jelenlegi ismereteinket, újraértelmeztük az adatokat, a legújabb kutatások, ásatások eredményeit is beépítettük. Néhol átírtuk, néhol árnyaltuk a várról a köztudatban és a szakemberek körében élő képet. Új 3D-modelljeinket a tervezők már a valóságban, a vár építményeinek tényleges helyreállításában is fölhasználják majd” – magyarázza Berecz.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. februári lapszámában.