A Dél-afrikai Johannesburg legendás bányavidék volt egykor. Ma 600 elhagyott bánya veszi körül a várost, és ezek hulladéka mérhetetlen károkat okoz.

A johannesburgi elhagyatott bányák gyönyörűek a maguk szokatlanságával. Sárgán izzanak délidőben és vörösen fénylenek a lenyugvó napnál. Meredek csúcsaik pedig szokatlan horizontot rajzolnak ki a város mögött. Ezek az elhagyatott bányák mégis óriási veszélyt rejtenek magukban. A város körül több mint hatszáz felhagyott bánya van, és a bányák hatalmas halmokban állnak össze, közel a külvárosi területekhez, ahol zömében a szegény és fekete lakosság él.

Rasalind Plaatjies egész életét egy ilyen halom árnyékában töltötte és ma 62 évesen, súlyos légzőszervi megbetegedésben szenved:
„Néha már arra sincs erőm, hogy felkeljek. A legrosszabb az augusztus és a szeptember, annyi por kerül a házakba a szél miatt, hogy az ember egy idő után a takarítást is feladja.” A helyiek a széltől félnek a legjobban, mivel az felkapja a bányatörmelék anyagát és az apró nehézfémmel szennyezett részecskék bejutnak a tüdőbe is. A bányahulladék a cinktől a kadmiumon át az arzénig rengeteg toxikus és rákkeltő anyagot rejt magában.  Ráadásul a helyi lakosság a szegénység miatt rá van kényszerülve, hogy a saját maga által megtermelt élelmiszert egye. A bányák közelében azonban a víz és a talaj is erősen szennyezett, így a por mellett a táplálkozás révén is rengeteg szennyezőanyag kerül a szervezetükbe.

Egy LiuGong munkagép végez bányarekultivációt egy szerencsésebb országban

A radioaktív hulladék

De van egy dolog, amitől a helyiek még jobban tartanak és ez pedig a radioaktív hulladék. Egy egyetemi tanulmány szerint a hidegháború idején mintegy 600 ezer tonna radioaktív uránium tartalmú anyag került Johannesburgba és környékére.

„Kétség sem férhet hozzá, hogy Johannesburg az uránnal legszennyezettebb város a világon” – ezt már Dr. Antony Turton profeszor állítja, aki a helyi egyetemen dolgozza fel a témát.

Ráadásul az urán igen gyakran az arannyal együtt fordul elő, Johannesburg pedig híres aranybányáiról. A Witwatersrand-i aranymezőknél egy tonna arany kibányászása során 10-100 tonna urán is kibányászásra kerül.

Élet a bányahulladék árnyékában

„Az urán az aranybányászatnál csak egy kellemetlen melléktermék, amit egyszerűen a többi törmelékkel együtt felhalmoznak” – állítja Antony Turton. Innen a csapadék hatására az urán a folyóvizekbe és a talajvízbe kerül. Nem véletlen, hogy Johannesburg a közel 400 km-re fekvő Lesotho-ból szerzi be ivóvizét.

További rizikó, hogy a bányahulladékot illegálisan feldolgozzák, vagy építkezéseknél használják, így a fizikai építmények, épületek is radioaktív sugárzással rendelkeznek Johannesburgban.

A térség természetes vizei és csatornái extrém módon elszennyeződtek és a talajok savasodása is óriási mértékű. A lakóterületek közelében mértek már 2.67pH-jú talajt is, ami savasabb, mint az ecet.

A Dél-afrikai Rákszövetség becslése szerint a probléma közel félmillió embert érint Johannesburgban. Ennyi ember van kitéve közvetlenül a szennyezett pornak. Mivel a városban közel egymillió embernek nincs állása, a lakosság továbbra is a bányaterületeken telepszi meg, mivel máshol nincs esély otthont teremteni.

A Dél-Afrikai kormány 2010-ben 36 kiemelt területet jelölt ki, ahol a remediációt azonnal meg kell kezdeni a radioaktív szivárgás miatt. A rekultiváció a mai napig nem kezdődött meg.