Fotó: COP21
A világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írtak alá. „Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” - jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át, állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő.
Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára és Laurent Fabius francia külügyminiszter.
Fotó: COP21
„Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes” - mondta Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütött a klímaegyezmény elfogadását.
A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette.
Az ENSZ, 2015. november 30-án kezdődött, 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városában az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását - ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását - előrelépés hiányában szombatra halasztották.
Az utolsó előtti változatot eredetileg péntek délutánra ígérte a francia diplomácia, majd estére halasztották annak bemutatását. Nozipho Mxakato-Diseko dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő országot képviselő G77+Kína nevű munkacsoport szóvivője elmondta: a csúszás oka az volt, hogy Laurent Fabius minden miniszterrel külön-külön egyeztetett annak érdekében, hogy a tárgyalások folyamán ne alakuljon ki káosz. A nagykövet szerint egyszerre volt érzékelhető feszültség és higgadtság a klímakonferencián.
Illusztráció: COP21
A klímamegállapodás végül is megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével, létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még ellenálltak.
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg „differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű”.
Az évi 100 milliárd dolláros támogatás az első lépés, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig. „Az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni" - mondta a szöveg bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra - 2025-től vonatkozó - ötévenkénti felülvizsgálat is elfogadásra került.
„Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában" - hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.
„Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke" - tette hozzá.
A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is fordulatnak minősítette.
„A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart" - mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.
A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Hazai környezetvédő szervezetek szerint, bár a párizsi klímacsúcson résztvevő országok elkötelezték magukat az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében, az elfogadott megállapodás nem biztos, hogy garanciát ad arra, hogy a célkitűzéseket el is érjük, ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra.
A hat környezetvédő szervezet által aláírt, az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozat szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot és a megújulók térnyerését biztosító nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek. Mindezek érdekében Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon hozzá egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz. Álláspontjuk szerint jóval komolyabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amit Magyarország uniós tagállamként vállalt.
Úgy vélik továbbá, hogy az energiahatékonyságot és energiatakarékosságot prioritássá kell tenni. Ennek érdekében szükséges a lakó- és középületek energiahatékonyságának radikális javítása, egyebek közt a lakosság számára is elérhető támogatások biztosításával.
Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását, fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakarékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra.
A nyilatkozatot az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet Egyesület és a WWF Magyarország írta alá.
.png)
Kommentáld!