Az ESA jégkutató műholdjának mérései az Antarktisz eddig ilyen szempontból stabilnak tartott területén a jég olvadásának felgyorsulását mutatták ki.

Forrás: University of Bristol

A Bristoli Egyetem (Egyesült Királyság) kutatói kimutatták, hogy az utóbbi években hirtelen olvadásnak indult a jég az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalán. A gyors olvadás 2009 óta tart, tempója körülbelül 60 köbkilométer évente. Ezáltal az Antarktisznak ez a területe járul hozzá legnagyobb mértékben a tengerszint emelkedéséhez, mert az elmúlt években mintegy 300 köbkilométer jég került a tengerbe. A tengerparti területeken egyes gleccserek magassága évente 4 méterrel csökkent. A hirtelen olvadásnak 2009 előtt semmilyen jelét sem tapasztalták a 750 kilométer hosszú Antarktiszi-félsziget mentén.

Az Űrvilág.hu szerint a kutatók szerint 2009-ben a jégréteg elvékonyodása és a gleccserek felszín alatti melegedése átléphetett egy kritikus határt. A vizsgálatokat a brit kutatók az ESA CryoSat műholdja öt év alatt végzett méréseire alapozták. A műhold radaros altimétere (magasságmérője) nagyon finom felbontással és pontosan méri a jégfelszín változásait, amiből minden korábbinál pontosabban kiszámítható a jégtömeg térfogatának változása. A jégtömeg csökkenése a térségben olyan nagy, hogy annak hatását a NASA GRACE műholdjai a Föld gravitációs terében is ki tudták mutatni.

_{Forrás: DGFI / Planetary Visions}

Az ESA GOCE és a NASA GRACE műholdjainak pontos gravimetriai mérései kimutatták a Föld gravitációs terében az antarktiszi jég olvadása miatt fellépő változásokat (a kép előterében az Amundsen-tenger, balra az Abbott-jég látható).

Ugyancsak a CryoSat mérései alapján tavaly a teljes antarktiszi jégvesztést évi 159 milliárd tonnának mérték, ami a korábbi kétszerese. Ez számottevő hozzájárulást ad a világtengerek vízszintjének általános emelkedéséhez. Az antarktiszi olvadás hatására fellépő vízszint-emelkedést a tavalyi vizsgálatok során évi 0,45 milliméternek (4,5 cm/évszázad) becsülték.

_{A CryoSat három év alatt végzett mérései alapján tavaly az egész Antarktiszra kiterjedő jégolvadási adatokat publikáltak. Forrás: CPOM / Leeds / ESA}

A kutatók szerint a hirtelen változás sem a lehulló hó mennyiségének csökkenésével, sem pedig a levegő hőmérsékletének változásával nem magyarázható. Szerintük az okot az óceánok felmelegedésében kell keresni. A térség több gleccsere is mélyen benyúlik az óceán fölé, ez a rész így lényegében megtámasztja a gleccser szárazföldi részét, lassítva a jég belecsúszását a tenger vizébe. Az elmúlt évtizedekben azonban az éghajlatváltozás hatására felerősödtek az Antarktisz körül fújó nyugati szelek. Ezek a Déli-óceán melegebb vizét a sarkvidék felé nyomják, ahol a víz alulról olvasztja a tengerbe nyúló gleccsereket.

_{A tenger fölé benyúló jégnyelvet a melegebb tengervíz alámossa, ezzel gyorsítva a jég olvadását. (Animáció: Planetary Visions)}

A térség tengerbe nyúló jégnyelvei az elmúlt két évtizedben vastagságuk csaknem egyötödét elveszítették, így csökkent a gleccserek mozgását fékező erő. Aggodalomra ad okot, hogy az Antarktiszi-félsziget jégtakarójának jelentős része a tengerszint alatt elhelyezkedő szárazföldi területeket borítja, vagyis ha a gleccser visszahúzódik, a melegebb tengervíz utánaáramlik, és nem szűnik meg a gyorsabb olvadás.

_{2015.06.10 18:13ma.hu}