Városunk földrajzi helyzete (a Duna mente, a Megyeri-gázló, a Pilis természetes védelmi rendszere), a földek természetes termékenysége a domboldalakon és a síkabb részeken, valamint a hőforrások és a hideg, bővizű tiszta források, az ércek fontos geopolitikai hellyé tették ezt a szűkebb tájegységet.

Nem tanítják, de logikusan nyomon követhető, hogy a Kárpát-medencébe visszatérő magyarok az un. Honfoglalás idején Atilla király várába (kit ősi rokonuknak tekintettek) rendezték be királyi, világi központjukat. A tatárdúlásig (1241-1243) az akkori Pilis hegység központjában nevesítik a korabeli okmányok az ősi Buda várát. Levéltári anyagok, kódexek, geszták, verses és prózai irodalmi források jegyzik e fontos országló helyet. IV. Bélától kezdve köztudott maradt, hogy a korábbi királyi vár a mai Buda közelében a Pilisben a Dunához közel volt. a török hódoltság alatt gyakorlatilag lakatlanná vált vidékre a Habsburg impérium kezdetén spontán, majd tudatos lakosság telepítés történt szerb és germán vidékekről. Az 1700-as évek elejéig elég pontosan nyomon követhető, hogy az ősi Buda várát, melyet a források gyakran Fehérvárnak, az alatta levő kolostort is magába foglaló területet pedig Fehéregyházának (Alba Ecclesia) neveztek, itt, Budakalász környékén, a Duna menti pilisi magaslatokon nevesítik. A Habsburgok első évszázadában a korábbi lakott területek épületeit alapjaikig lerombolták, elhordták, s csak a geomorfológiai sajátosságok, a növénytársulások, valamint a felszín alatt fellelt emberi beavatkozások mutatják Szent István királyunk által alapított, többek között Mátyás király által is újjáépített urbánus területek nyomait. A 19. század elejétől keresték eme ősi állami központ pontos helyét, s a kutatók állhatatosságának és a modern természettudományos eszközöknek és módszereknek köszönhetően sikerült ezen történelmi helyeket nevesíteni, helyüket, funkciójukat pontosítani.

Sosem készültem történelmi, régészeti témájú kutakodásra. A sors hozta, hogy a tudatos tájékoztatatlanság, a valóság elhallgatása és megmásítása után ökológiai alapokon sikerült Ős-Buda, Atilla vára a IV. Béla által alapított, Mátyás idejében felújított királynői vár, az egyik utolsó pálos kolostor helyét azonosítanom. Ehhez mások igazmondó tényfeltáró munkái nélkül nem juthattam volna el. Köszönet a Bél Mátyásnak , Kölcsey Ferencnek, Thaly Kálmánnak, , Győrffy Györgynek, Sashegyi Sándornak, Noszlopy Németh Péternek, Szörényi Leventének és többeknak, kik e témát kutatták.

S nem utolsó sorban annak a Bradák Károlynak, aki a legnagyobb pontossággal írta le és elemezte az általam azonosított objektumokat.