Az ExoMars űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel. Az ExoMars az élet jelei után kutat majd a vörös bolygón. A szonda útja a Marsig hét hónapig tart majd.
Az ExoMars űrszondát szállító Proton hordozórakéta felbocsátása 2016. március 14-én
Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev
Az Európai Űrügynökség (ESA) által koordinált program két részből áll, első szakaszában két űreszközt juttatnak a Marsra: a TGO (Trace Gas Orbiter) szondát és a Schiaparelli leszállóegységet.
Hét hónapnyi utazást követően a TGO a Mars körül fog keringeni, és a bolygó légkörének gázkompozícióját fogja kutatni.A marsi atmoszféra részletes tanulmányozása által egyrészt alaposabban megismerhetjük a bolygót, másrészt információkat szerezhetünk arról, hogy jelen vannak-e az élet nyomai az égitesten.
Az űreszközünk egy óriási orr lesz a Mars egén”– mondta a The Guardian napilapnak Jorge Vago, az ExoMars projektvezetője. A tudós szerint a metán jelenléte után fognak elsősorban kutatni. Ha találnak, arra keresik majd a válaszokat, hogy biológiai folyamatok által került-e a vegyület a légkörbe.
Mivel a metán néhányszáz éven belül az UV-sugárzás hatására lebomlik, így a biológiailag előállított metángáz jelenléte arra utalna, hogy élet van a bolygón vagy legalábbis lehetett rajta a közelmúltban.
Az ExoMars űrszondát szállító Proton hordozórakéta felbocsátása 2016. március 14-én
Forrás: AFP/Kirill KudryavtsevA feladat ugyanakkor nem lesz egyszerű. Bár az ESA Mars Express nevű műholdja 2004-ben metánt talált a planéta légkörében, a NASA Curiosity rovere 2012-ben nem mutatta ki a vegyület jelenlétét az atmoszférában. 2014-ben ugyan érkeztek arra vonatkozó adatok, hogy a gáz kis mennyiségbenmégiscsak detektálható az égitesten, nem sikerült bizonyítani, hogy azt élőlények állítanák elő.
ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO)
Forrás: ESA/AOES MedialabA földi metán jelentős része biológiai eredetű, de kémiai folyamatok révén is keletkezhet a felszín alatt. Emiatt nem csak a metánszintet kell majd meghatároznia a TGO-nak, de olyan más gázokat is keresnie kell, amik segítségével azonosítható a metán kibocsátásának lehetséges forrása. Az űrhajó a vízjég formájában lévő hidrogént is mérni fogja.
A Schiaparelli leszállóegység feladata
A tervek szerint a Schiaparelli leszállóegység október 19-én válik le az ExoMars anyaszondáról és száll le a Mars felszínére. Feladata az lesz, hogy a landolási információk gyűjtésével előkészítse a terepet az ESA 2018-ra tervezett marsjárójának. Ennek a kutatóeszköznek a célba juttatásáról szól az ExoMars program második szakasza.Az „öreg kontinens” rovere nemcsak a felszínen fog az élet után kutatni, hanem a mélyben is: 2 méteres mélységbe tud lefúrni.
A 2018-ra tervezett rover
Forrás: ESAHa minden összejön, ez lesz az első, hogy európai kutatóeszköz landolhat a vörös bolygó felszínén. Az előző próbálkozás nem járt szerencsével; 2003-ban a Beagle 2 Mars-szonda szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.
Nem volt olcsó
Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a küldetésbe, az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkozmosz pedig további egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. A növekvő költségek miatt a NASA végül kénytelen volt kiszállni a programból, ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.
A hidakat építő űrutazás
Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot.
A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás"- fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén.
Kommentáld!