Mátyás programok

A PÁRATLAN KIRÁLY

„Mátyás király... Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és
 édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak
a magyar ember lelkivilágában.

Mintha még ma is inkább a népmese
Hunyadi Mátyása élne bennünk, mint a történelemé.
De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása - igazi.”

Így érzünk, így kezdte Bajcsy-Zsilinszky Endre
1939-ben kiadott Mátyás király c. könyvét.

Páratlan volt az 1457-58-s év tele! Olyasmi történt mint még soha, azóta sem!

   Az ország apraja-nagyja, mindenféle rendű és rangú népek Mátyást, a törökverő Hunyadi János fiát kívánták a megüresedett trónra. Ezen akaratuknak hangot adva a köznemesség a Budai várban tanácskozó nagyurak elébe vonult a befagyott Duna jegén át. Impozáns látvány lehetett tizenötezer ember vonulása még azok számára is akik másképpen gondolták az ország további sorsát. Az Ő meggyőzésükre ott volt Szilágyi Mihály serege és beszéde: „Nem azért jöttem fegyvereseimmel, hogy erőszakot alkalmazzak, hanem hogy a szabad választást biztosítsam!”

  „Mi dolgunk nekünk németekkel vagy más idegen nemzetekkel? Hiszen tudjuk milyen romlásba jutott ez az ország, többeknek helytelen irányítása miatt, akiket őseink idegen földről hívtak Magyarország kormányzására.... Ha Mátyást választjátok királlyá, nem idegen származású királyotok lesz, hanem honfitársatok, testvéretek, fiatok, mintegy vérrokonotok, egyszóval valaki közületek aki mindnyájatokat, mint polgártársakat és földiket hihetetlen jóindulattal fog övezni...” „Ne engedjétek, hogy ne magyar fejre kerüljön a korona!” Így lett választott királya a nemzetnek. Mondják, hogy már napokkal ezen események előtt Mátyás királyt emlegettek az utcán, a templomokban pedig imát mondtak Hunyadi János kisebbik fiáért. És jól választottak mert már huszonhat évvel később Thuróczy ezt írja:

„Sors kegye: eljött újra a hunok hajdani fényes korszaka, melyben Atilla király aratott diadalmat!”

  Ahogy példa nélküli volt Mátyás trónra emelése, ugyanúgy példa nélküli volt egész uralkodása. Könyvtárnyi mennyiségű szakmunka áll rendelkezésünkre, ha meg akarjuk ismerni életét, munkálkodását a nemzetért. Őt magát, az emberkirályt is fellelhetjük e munkákban, ha szívünkre hallgatunk és a sorok mögé tekintünk rögtön megértjük messze tekintő döntéseit.

  A páratlan uralkodó – páratlan szülők gyermeke - királysága alatt, páratlan dolgok születtek, történtek országszerte. És nemcsak Mátyás idején, hanem már Hunyadi János kormányzóságának idején is. A világraszóló nándorfehérvári hadidiadal hírét így fogadta III. Callixtus pápa: „Minden érdem János vajdáé … aki Krisztus hatalmas bajnoka … Isten segítségével vívta ki csodás diadalát.” Ugyanez a pápa rendelte el világszerte a déli harangszót és az alatta való imádkozást Isten segítségét kérve a keresztes háború sikeréért. Mire ennek híre mindenhová eljutott a könyörgésből hálaadás lett, Hunyadi dicsőségét hirdetve

.
Hunyadi János zászlója

  Később II.Piusz pápa az Apostoli Magyar Királyságnak „az egész kereszténység védőpajzsa„ címet adományozta, hiszen Hunyadi serege az oszmán birodalom előretörését megakadályozta.

  Férje halála után Szilágyi Erzsébet, Mátyás anyja, a kor leggyorsabb hírszolgálatát bírva gyorsan tudott cselekedni, hogy kiszabadítsa fiát a prágai fogságból. Keze ügyében voltak a postagalambok, melyeket Hunyadi János honosított meg az országban. Ha késik a szabadulás, lehet, hogy trónbitorló kerül az ország élére.

Ide kívánkozik Arany János Mátyás anyja c. verse illetve belőle pár részlet:

„Szilágyi Örzsébet levelét megírta,
Szerelmes könnyével azt is telesírta.
Fiának a levél Prága városába,
Örömhírt viszen a szomorú fogságba.
Gyermekem ne mozdulj Prága városából,
Kiveszlek kiváltlak a nehéz rabságból.…..
Adassék a levél Hunyadi Mátyásnak,
Tulajdon kezébe, senkinek se másnak. …..
Ki viszi hamarabb levelem Prágába?
Száz arany meg a ló teste fáradsága. …..
Istenem, istenem miért nem adál szárnyat,
Hogy utólérhetném az anyai vágyat! …..
S ahol jön, ahol jön egy fekete holló,
Hunyadi paizsán ül ahhoz hasonló.
Lecsapott, lecsapott fekete szélvészből,
Kikapá levelét az anyai kézből.
Hamar a madarat!
El kell venni tőle!
Szalad a sokaság nyomba, hogy lelője. …..
Napestig az erdőn űzeti hiába:
Éjfélen kocognak özvegy ablakába.
Ki kopog? Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még a levél vagy ahhoz hasonló.
Piros a pecsétje; finom a hajtása:
Oh áldott, oh áldott a keze-irása!”

  Arany János élve a költői szabadsággal, a postagalamb helyett Hunyadi János címermadarával, a hollóval vitette a fontos küldeményt. A jelképek szintjén így segítette az elhunyt apa, fia szabadulást. Mondják még, hogy Hunyadi János, ha nem tett volna egyebet „csak” felneveli Mátyást akkor is híres lenne. Márpedig nagyon sok egyebet is tett!A délvidéki szlovén népdalok törökverő Magyar Jánosnak hívták, hívják!

Hunyadi János Szilágyi Erzsébet

  Találkozunk még a hollóval Csezmicei János – Janus Pannonius akkor huszonnégy éves, csak kicsit idősebb a tizenöt éves ifjú királynál, még Padovában írja epigrammáját, ahol egyházi és római jogot tanul – versében is, melyben örvendezik Mátyás királlyá választásán, de figyelmezteti is: apja nyomdokain haladva harcolnia kell a török ellen. Ezt várják tőle. Ezért lett Ő a király.

Így ír Mátyás megválasztása Magyarország királyává c. munkájában:

Hogy Magyarország trónján megpillantja a holló
Mátyást, örvend, s így károg az ősi madár:
Én, akit atyjának lobogóin vittek a harcba,
Átadnám örömest már a helyem, s ha talán
Én lehetek Mátyás zászlója s címere éke,
Több lesz mindennél és becsesebb ez a kegy.

  Ez a címervers (a címerpajzs megszólaltatása) Janus első megnyilvánulása a királyi udvarban. Itália szerte híres költőnek számít már egyetemista korában. Később, miután doktorátusát megszerezte, Mátyás hivatalába került, helytartó lett. Később váradi kanonok, majd pécsi püspök. Ő is Vitéz János – Szilágyi Erzsébet rokona - tanítványa volt gyermekkorában mint a Hunyadi fiúk akiknek ő is távoli rokona. Nem kizárt, hogy a család költségén folytatta tanulmányait Itáliában. Mátyást királynak nevelték bölcs, előrelátó szülei, az új király mellé pedig hűséges segítők szükségeltetnek. Janus politikai pályafutása fiatal kora ellenére töretlen. Fontos közéleti ember, Mátyás egyik fő képviselője, kiváló diplomata. Püspöksége idején igyekezett Pécs városát kulturális központtá kiépíteni. Karrierje páratlan, mint sok más udvari emberé, akiket Mátyás alacsony sorból emelt magához. Kár, hogy később Janus a király ellen fordult. Halála után verseit mégis ez a király gyűjtette össze. Emberi nagyságra utal ez is.

janus Pannonius

  A fenti arckép az alig tizenhét esztendős festő Andrea Mantegna munkája a padovai Ovetari-kápolna Szent Kristóf mártíromságát bemutató freskósorozaton. 1454-ben több más ifjú társaságában örökítette meg a festő Janus arcvonásait is.

Nemcsak Csezmicei János örvendezett Mátyás királlyá választásán! A tizenöt éves királyt az idős III. Callixtus pápa így köszöntötte: „... Felséged személyében pedig Istennek emberét ismerjük fel, akit nemcsak Magyarországnak, hanem az egész keresztény világnak küldött. ...felséged mily szerencsével emelkedett ifjú korában ama hatalmas ország trónjára, oly sikerrel fog … az örök dicsőség elnyerésére működni.”

Vitéz János is örvend, hogy tanítványa király lett: ...”Isten csodás kegyelmességével … a mai magyar nemzetünknek rég letűnt boldogságát visszaállította.”

Mátyás beleveti magát a munkába. „Vezérkara” a kor legkiválóbb embereiből áll. Vitéz János, Szilágyi Mihály, Magyar Balázs, Báthory István, Nagy Simon. Később Rozgonyi, Zápolyai, Dóczi, Bakócz Tamás mind a hívei. Zseniális birodalomépítését egy percre sem hagyta abba, de volt ideje könyvtárára, palotájára, tudós elmélkedésre.

Janus hívására érkezett Galeotto Marzio, aki a királyi könyvtár igazgatója lett. A kor páratlan könyvgyűjteménye az ő vezetése alatt lesz világhírű. Legrégebbi kötetét 1464-ben készítették. Alkalomadtán pedig kész könyvtárat vásárolt Bolognából. Marziot a könyvtár igazgatásában Taddeo Ugoletto követte.

(Mátyás király egykor Európa-szerte irigyelt 5000 kötetes könyvtárát Szulejmán szultán még 1526-ban magával hurcolta Isztambulba. Ezt kevesen tudták, így a török uralom alatt sok európai uralkodó meg akarta szerezni a híres Corvinákat, ezért követeket küldtek a budai pasákhoz. Többen kaptak sok pénzért Corvinának mondott díszes török könyveket. Amikor Buda 1686 szeptemberében felszabadult a török uralom alól, az ostromlókkal a várba nyomuló Marsigli, a tudós olasz hadmérnök a füstölgő romok alatti pincéből Corvináknak hitt, valójában azonban a várkápolnához tartozó, nem túl értékes köteteket mentett meg és küldött Bécsbe. A svéd király, XI. Károly pedig, mint erről a stockholmi királyi levéltár most előkerült iratai tanúskodnak, arra buzdította bécsi követét, hogy tudja meg, megtalálták-e a híres Corvina-könyvtárat, és vannak-e ott könyvek a svédek őseinek tekintett gót és vandál királyok történetéről. Kétszáz évvel Mátyás király halála után a távoli Svédországban a királyt és diplomatáit még mindig élénken foglalkoztatta a Corvina-könyvtár sorsa.)

Mátyás Budára hívatta 1470-ben Hess András német származású nyomdászt, már ő nyomtatta a Chronica Hungarorum-ot. A nyomtatás helyéről elnevezve ezt a művet Budai Krónika-ként emlegetjük. Ez Magyarország első nyomtatott könyve. Nyomdai munkálatai öt hónapig tartottak, az akkori idők legmodernebb nyomdai eljárásával készült. Papírja a vízjelek tanúsága szerint hazai termék volt. A kor szokásának megfelelően nincs címlapja, az első oldal üres. Jelenleg kilenc megmaradt példányról tudunk, egy melyet az Egyetemi Könyvtár őriz mindvégig Magyarországon volt. Hess András nyomdája minden valószínűség szerint az akkori domonkos kolostorban volt. Alig harminc évvel korábban találta fel Gutenberg a könyvnyomtatást.

A Chronica Hungarorum előszava

  Mátyás királyi nyomdájában tehát nem kódexet imitáló kiadvány készült, hanem minden tekintetben könyvnek számító nyomtatvány. 1486-ban kiadta az első magyar nyomtatott törvénykönyvet.

Mátyás Törvénykönyve

  De még készülnek míves munkák is. Miniatúra másoló és festő műhely működött Budán. Thuróczy János: A magyarok Krónikája is Mátyás könyvtárához köthető. A szerző Mátyás kúriájában volt jegyző, műve időben Bécsújhely elfoglalásáig szól.

Mátyás a Thuróczi Krónikában

  Könyvtárát a latin, román, szerb, cseh és német nyelveken beszélő Mátyás gyakran látogatta. Sokat forgatta a hadi tudományokról szóló munkákat is. Ő maga is kigondolt hadászati cselfogásokat és hadi eszközöket. Legnagyobb ágyúját az „elefánt”-ot hat ökör is nehezen vontatta.

Mátyás király elefánt nagyágyúja

  Mozgatható, fából készült ostromtornyokat és hajítógépeket vetett be ostrom idején. Ő vezette be elsőként könnyűlovasságot a törökök ellen, ők voltak az első huszárok. A világ első zsoldosait szervezte és tartotta fenn. Ez egyben első nemzeti hadseregünk is volt. Bonfini írja Mátyás bécsújhelyi seregszemléjén: „A sereg, mely a táborból a síkságra vonult 8000 gyalogosból, 20000 lovasból állott s mintegy 9000 kocsi tartozott hozzá. Sohasem lehetett látni semmiféle nemzetiségű katonaságot, amely a hideget és meleget, a fáradságot és az éhséget jobban tudná tűrni, a parancsokat szívesebben teljesítené, az adott jelre szívesebben rohanna sz ütközetbe … Vitézségük és kitartásuk páratlan, nagyobb a spártaiakénál.” A legendás seregnek páratlan vezére: Kinizsi Pál. „... egy parasztember fia vala, és malomból jöve szolgálatra. Szép, Herkules termetű ember vala, jó eszű és felette nagy erejű.

”
Kinizsi Pál, fején a huszárok jellegzetes fövegével

 „A malomban egyedül felemelte a malomkövet. Egy egész hordó bort felemelt, jeles hammarfutó vala.” A csatában két kardot vett kezébe így mérte szerte halálos csapásait. Kinizsit a nagyvázsonyi pálos kolostorba temették el, sírkövének töredéke ma is látható. A király halála után a híres „fekete sereg”sajnos megsemmisült.

A fekete sereg zászlaja

  Mátyás idejében született az első magyar nyelvű históriás ének, mely Szabács várának bevételéről szól. Ihletője bizonyára maga Mátyás aki csónakba szált, hogy kikémlelje az ellenséget. És valóságos csoda volt, hogy megmenekült.

Az 1476-ban keletkezett históriás ének kéziratát 1871-ben fedezte fel Véghelyi Dezső az Ung megyei Csicseren, Csycsei Antal családi levéltárban. Jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

„…Így megadák Szabács erősségét,
Benne hagyák álgyúk bőségét,
Mely álgyúkat királ többözteté,
És nagyon Szabácsot erőssözteté,
Hagyván benne vitézeknek javát,
Hogy ne látná továbbá az kárát. ...”

Históriás ének Szabács viadaláról

  A királyt nem csak a hadi tudományok érdekelték. Élénken foglalkoztatta a városépítés is. Nagyra törő tervei közt szerepelt egy a Dunán átívelő híd Visegrádnál. Budán egy hatalmas építkezésbe kezdett, oktatási központot tervezett ahol több ezer diák tanulhatott volna. Bécs elfoglalása után befejezteti a Szent István dóm építését, a toronyra piros-fehér-zöld cserepet rakatott. Újjáépítette a császári palotát.

A tudományok és művészetek pártolásáról most nem is ejtek szót. De mindenképpen szót érdemel, hogy ő volt az első király aki felemelte szavát a magyar nyelv, a magyar név védelmében. Kereskedelmi rendeletében megtiltotta, hogy idegen kereskedők az országból élő állatot vigyenek ki, áruikat Sopronban kötelesek voltak kirakni.

Hunyadi Jánosnál fordult elő először a „haza védelmében” kifejezés. A „haza” fogalma innentől kap új értelmet. Mátyás törődik az ősi magyar műveltséggel. Bonfini a király történetírója írta a régi magyarokról: “Szkítiai betűik vannak, melyeket nem papírra írnak, hanem rövid fácskára rónak, kevés jeggyel sok értelmet fognak egybe”. Thuróczy pedig ezt írja: „Mert a mi időnkben is ezen nemzet egy része, mely az ország erdélyi határain lakik, bizonyos jegyeket ró fára, az efféle írásmóddal betűk gyanánt él.” Nos Mátyás elrendeli, hogy ezeket a rövid fácskákat három évre visszamenőleg gyűjtsék össze, hogy ellenőrizhető legyen a kivetett adó. Ugyanis ezek a rövid fácskák az adórovásbotok azon felei voltak amelyek az adósnál maradtak. Szükség volt rá, hogy az adót népi rováson is nyilvántartsák, mert az országban rengeteg volt a csaló „adószedő”. Vékony Gábor szerint a nikolsburgi abc-nek mondott, pergamenlapon lévő rovás magának Janus Pannoniusnak a keze nyoma. És ha Janus tudott rón

i ...
A nikolsburgi abc

  Ipolyi Arnold megemlékezik arról, hogy volt Mátyásnak egy táltosa a temesvári születésű Kampó, akit a király „igen megsüvegelt”. Kampó aki „értette a hetes számot” hét hétig szolgált Tündérországban a királlyal szokott ebédelni, de a királynéval ki nem állhatták egymást. Egy alkalommal valósággal tüzet okádott Beatrixra, aki a rémülettől a székébe hanyatlott. Táltos lova is volt királyunknak. Holdas. Homlokán a Hold világított.

Táltos királynak táltos barátja, táltos lova.

„Az ilyen király csinál a maga alattvalóiból is vitézeket; a maga példájával felserkenti az alvókat és felébreszti a szunnyadókat; az ilyen alatt nevelkednek jók és lesznek vitézek mindennemű és rendű emberek... Ezek a dolgok nem minden királyoknak adatnak és legfőképpen azoknak soha nem, akik a magok országát és nemzetét nem tiszta szívből szeretik s nem gyönyörködnek benne, mint Mátyás király!”

írta Zrínyi Miklós.