Egy nemzetközi szakemberekből álló csoport a világon elsőként elkészítette a Föld legveszélyesebb vulkánjainak katalógusát.

A kutatók az elmúlt tízezer évben bekövetkezett mintegy 9500 vulkánkitörést elemeztek, azt vizsgálva, hogy az egyes tűzhányók milyen gyakran és milyenfajta fizikai veszélyeket teremtve törtek ki. Ezután számba vették, hogy jelenleg mennyi ember él az érintett vulkánok 10, 30 és 100 kilométeres körzetében, illetve, hogy az érintett lakott területeken követeltek-e korábban emberéleteket a kitörések.

A szakértők világszerte 62 vulkánt soroltak a legmagasabb kockázati kategóriába, vagyis ezek a tűzhányók a közelmúltban aktívak voltak és sűrűn lakott területek közelében fekszenek. Hetvenhét történelmileg is aktív vulkánjával, köztük a Jogjakarta közelében rendszeresen kitörő Merapi tűzhányóval, Indonézia került a legfenyegetettebb országok listájának élére.

Más szempontból nézve az apró vulkanikus szigetek, úgymint a Karib-térségben fekvő Montserrat, bizonyultak a legsebezhetőbbnek, hiszen amikor ezek a területek mozgásba lendülnek, minden lakosnak menekülnie kell, máskülönben az életét kockáztatja - olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
 

A szakértőket meglepte, hogy olyan területek is kockázatosnak bizonyultak, amelyeket nem szokás erősen vulkanikusként besorolni. A történelmi időkben csendes franciaországi Auvergne régióban például számos kitörés volt az elmúlt néhány ezer évben, és mivel sok ember él a környéken, ezért a térség viszonylag magasra került a kockázati rangsorban.

A jelentést a Nagy-Britannia által vezetett Global Volcano Model nemzetközi intézethálózat készítette az International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior egyesülettel együttműködve. A tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem vulkanológusaként dolgozó Stephen Sparks szerint, ha egy tűzhányón elegendő megfigyelőberendezés van és a helybeliek jól szervezetten tudnak reagálni egy esetleges kitörésre, akkor csökkenteni lehet az életveszély kockázatát.

Az elmúlt négyszáz évben mintegy 280 ezer ember halt meg vulkánkitörések következtében, és jelenleg világszerte nagyjából nyolcszázmillióan élnek olyan tűzhányók 100 kilométeres körzetében, amelyek működésbe léphetnek. Az ilyenkor támadó veszélyek persze területről területre változnak. A hófödte Andokban bekövetkező kitörés például megolvaszthatja a jeget, elárasztva a közeli falvakat. Egy erőteljes délkelet-ázsiai erupció hamuval lepheti be a környező területeket, beomlasztva a háztetőket.