Az elmúlt napok megfigyelései alapján bármelyik pillanatban
beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán – tájékoztatta a
Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
Június első napjaiban már néhány kósza példány felbukkant a Maroson,
melyekre a sirályok is felfigyeltek, de a zivatarokkal kísért hidegfront
kissé visszavetette a tiszavirágok repülését.
Tiszavirág
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész;
2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is
lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van,
farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény
általában 7-8 ezer petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték
a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba
fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az
egyedfejlődésük három évig tart, s közben hússzor vedlenek. A kifejlett
kérészek három év múltán emelkednek fel a víz felszínére. A tiszavirágok
ezután kezdenek el repülni, párosodnak, majd elpusztulnak.
Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi
őrkerület-vezetőjének megfigyelése szerint szerdán este a Maroson és a
torkolat alatt a Tiszán egy-két kilométeren az eső ellenére jó közepes,
milliós nagyságrendű rajzás volt.
A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, este 6 és 9
óra között zajlik. A kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, sok
körülmény befolyásolja: a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a
felhősödés.
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai
jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj
táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát
láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak – írta az MTI.
Kommentáld!