A magyar űrkutatás kevésbé ismert tevékenységéről és sikereiről beszélgettünk Dr. Ferencz Orsolya űrkutatóval, az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársával, valamint Dudás Leventével, a BME oktatójával, a Smog1 műhold tervezőcsapatának irányítójával.

Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik ország a legsikeresebb az űrkutatásban, hiszen különféle területeken más és más eredmények születnek, de embert stabilan felvinni az Oroszok tudnak – árulta el Dr. Ferencz Orsolya.

Hazánk számára a 2018-as év egyik legjobban várt eseménye a BepiColombo misszió megkezdése lesz, hiszen magyar űrkutatók és az ELTE űrkutató csoport is végzett egység-fejlesztést a szondán. A kiküldött gépezet a Merkúr mágneses terét fogja vizsgálni, azzal a céllal, hogy még jobban meg lehessen érteni, hogy a négy Föld típusú bolygó közül kettőnek miért nincs, illetve kettőnek miért van mágneses tere. A Föld szempontjából is különösen fontos a misszió tevékenysége.

Az első magyar műhold a Maszat1 nevet kapta. Ez a 10 cm-es, 1 kg-nál kisebb, kocka méretű mesterséges égitest, 1062 napot töltött az űrben, mielőtt bezuhant a légkörbe és elégett. A legújabb magyar projekt a Smog1 név alatt fut. Az 5 cm-es kisműhold elődjéhez hasonlóan a rádiófrekvenciás szmogot fogja mérni. A cél egy globális szennyezettséget fölvázoló térkép készítése a mért eredmények alapján.

Az ötletek mind a tudományos kutatási, mind az űripari technika vonalán megvalósíthatóak a működő cégeknek köszönhetően, amelyek nemcsak a tesztelhetőség, hanem az anyagiak vonatkozásában is segítséget nyújtanak. A lehetőségeket legtöbb esetben ki is használják a kutató csoportok. Magyar viszonylatban kétszáz szakembert lehet megnevezni, de az egyes cég alvállalkozóit és azok munkatársait figyelembe véve egy nagyságrenddel nagyobb a magyar űrkutatásban résztvevők száma.

A hazai kutatók jelenleg egy huszonhét egységű 30x30x30-as műholdban gondolkodnak, amely most még csak az előtanulmány szintjén létezik. Illetve zajlik egy összefogás az oroszokkal Trabant űrmisszió néven. Ennek küldetése az elektromágneses környezet és a plazma-szféra kölcsönhatásának monitorozása lesz az űridőjárás keretein belül.

Az ESA missziókban intenzív a hazai szerepvállalás, az ExoMars misszióban szintén vannak magyar fejlesztésű egységek, NASA-val is jó a kapcsolat, és a világűr tekintetében nagyhatalomnak számító Kínával és Indiával is fontos kapcsolatokat ápolunk. – adtak betekintést a pillanatnyi állapotokba a magyar űrkutatási szakemberek.