A Magyarországon nyarukat töltő fecskék létszáma évről évre
folyamatosan csökken nemcsak a becslések szerint, hanem már szemmel is
látható a változás. Számos oka van ennek, például a környezetszennyezés,
meggondolatlan hulladékkezelés, és az emberi mentalitás.
A molnárfecskék egyedszáma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44
százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent 10 év alatt
Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
Monitoring Központjának adatai nem csak az éppen aktuális év változását
mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciát mutatnak ki. Ha
ez a tendencia folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány teljesen eltűnhet
Magyarországról.
Egyik fecskefajt sem kerüli el a pusztulás
Az utóbbi években készült adatokból már
lehetett sejteni, hogy gond van a fecskékkel, de az MME által
elkészített elemzés a szakembereket is meglepte. Az elemzés alapján
csökken a három vizsgált fecskefaj, a partifecske, a molnárfecske és a
füstifecske állománya. A fecskék pusztulásához nagymértékben hozzájárult
a 2007. és 2008. szeptember közepén beköszöntő rendkívül hideg
időjárás.
Az MME felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok eltűnése és a
biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra, hanem az
emberekre is hatással van. A fecskék eltűnése a Magyarországon és a
globálisan is megfigyelhető változások hírnöke. Ezek közé a változások
közé sorolhatjuk a klímaváltozás miatt kialakult és egyre növekvő
számban jelentkező szélsőséges időjárási helyzeteket, aszályokat,
tomboló viharokat, özönvízszerű csapadékot, árvizeket és
földcsuszamlásokat, amelyek balesetveszélyt, hatalmas mezőgazdasági
károkat valamint időszakos ellátási problémákat okoznak.
A környezetszennyezés leginkább a városban élő molnárfecskéket érinti,
viszont a vidékies környezetben élő füsti fecskék száma azért csökken,
mert az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes és a háztáji
állattartás is.
A legnagyobb gond viszont az, hogy az emberek városon és vidéken sem
tolerálják a fecskéket: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze
alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a
madarak.
Megöli a szemét a fecskefiókákat
Ahonnan a fecskéknek mindenképpen menniük kell, ott a
fészkelőhely-vesztés kiegyensúlyozható azzal, hogy az épületek közelébe
mesterséges molnárfecske-telepet helyeznek ki – hívja fel a figyelmet az
MME. A füsti fecskék fészke mellé szerelt nejlonszatyor-riasztó sem
tesz jót a madaraknak, erre a Hortobágyon találtak példát. A
klímaváltozás, élőhely-átalakítás, környezetszennyezés és a szándékos
emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés is nagyon káros a
fecskékre nézve. Előfordult pár olyan eset, mikor egy molnárfecske-fióka
a fészekanyag sarába került bálazsinór miatt megfulladt, ugyanis az a
nyakára tekeredett.
Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára,
azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenés akadályozásához. Mivel
a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, aszfalttal illetve
járólapokkal burkolnak mindent, emiatt a fecskék nem találnak
fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért az MME a mesterséges sárgyűjtő
helyek létesítésére hívja fel a figyelmet.
Az emberek és a fecskék - főleg a füsti és a molnárfecske - évszázadok
óta együtt élnek a településeken. Ezért a fecskék állománycsökkenésének
hátterében álló klíma- és élőhely-változási környezetszennyezések az
emberekre közvetetten vagy közvetlenül is kihatnak – vonja le a
következtetést az MME a kutatási eredményekből.
Kommentáld!