A tengeri emlősök, a madarak, a halak és a hüllők populációja 49 százalékkal csökkent 1970 óta – a WWF és a Londoni Zoológiai Társaság által ismertetett tanulmány szerint az emberek étlapján szereplő fajok létszáma ennél is drasztikusabban visszaesett.

A tonhalak és makrélák mennyisége 74 százalékkal apadt 1974 óta. A szerzők szerint – akik az elmúlt 45 évben több mint 1200 faj létszámát vizsgálták – nem csupán a falánkság, hanem az éghajlatváltozás is meghatározó szerepet játszik az állomány fogyásában.

„Az ember felborította az óceánok élővilágának egyensúlyát, hiszen a természetes gyarapodás messze nem pótolja azt a mennyiséget, amit a halászhajókkal kifognak, miközben az élőhelyek is látványosan pusztulnak” – idézte Marco Lambertini, a WWF International vezetőjének szavait a BBC.

A jelentés szerint az Ázsia-szerte luxusélelmiszernek számító tengeri uborkák száma is drasztikusan visszaesett. Az elmúlt néhány évben a Vörös-tengerben 94, a Galápagos-szigetek környéki vizekben pedig 98 százalékkal csökkent a tengeri uborkák száma. A fizetőképes kereslet miatt sok ezer kilométerről is megéri a szállítás.

A jelentés a klímaváltozás hatására is kitér. A levegőbe kerülő hihetetlen mennyiségű szén-dioxid egy része beoldódik a vízbe, ami savasabbá teszi a tengereket. Ezt a változást a tengeri élőlények egy része nem képes követni. A korallok pusztulását is ez okozza. A szervezet korábbi jelentése arról árulkodott, hogy az összes korall mintegy fele már eltűnt, és a jelek szerint 2050-re teljesen kipusztulhatnak, ha a hőmérséklet a jelenlegi ütemben növekszik tovább. 

A krízis súlyosságát megvilágítva a WWF a Living Blue Planet Report-ra hivatkozva hangsúlyozza, az óceán megújuló környezet, és a tengeri élővilág állapota regenerálódhat, ha az emberi populációk fenntartható korlátok közé tudják szorítani igényeiket.

A térség tonhalpopulációja drasztikus helyzetben van. Becslések szerint a csendes-óceáni kékúszójú tonhal állománya már csak a 4%-a(!) az eredeti állapotához képest, a Természetvédelmi Világunió már kritikusan veszélyeztetettnek nyilvánította.

Többek között azt javasolja, hogy a jelenleg világszerte védelmet élvező óceáni területek mennyiségét (3,4 százalék) 2020-ra triplázzák meg, a vásárlók és kereskedők pedig olyan vállalatoktól szerezzék be a haltermékeket, amelyek a nemzetközileg elismert legjobb eljárásokat alkalmazva halásznak.  Emellett szeretnék elérni, hogy a politikai vezetők biztosítsák, az óceán regenerálódásának és a part menti élőhelyek egészségi állapotának kérdése előkelő helyet kap a prioritási listán, amikor az ENSZ e hónapban összeül és a következő 15 évre hivatalosan is jóváhagyja a fenntartható fejlődést szolgáló célokat.

A Greenpeace illegális halászok nyomára bukkant Pápua Új-Guinea partjaihoz közel, ahol egy tajvani horogsoros halászhajó fedélzetén 75 kilogramm illegálisan fogott cápauszonyt találtak, és a tonhalfogási napló is szabálytalanságokra utalt. A környezetvédő csoport szerint mindez csupán a jéghegy csúcsa a kalózhalászat terén, mely megtizedelte tonhalállományokat a térségben.