Az Emigránsok Nemzetközi napja december 18., ugyanis 1990-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot.

Emigráns, vagyis kivándorló az a személy, aki a haza, a lakóhely - politikai, gazdasági, vallási vagy egyéb okokból való - önkéntes, vagy kikényszerített, tartós vagy időszakos elhagyására kényszerül.

A Föld lakosságának 2 százaléka, több mint 150 millió ember él szülőföldjétől távol.
A XXI. században egyre többen hagyják el szülőföldjüket, hogy aztán más országokban éljenek.

Hazánkban 2012-ben a felmérés szerint a felnőtt lakosság 13 százaléka néhány hétre vagy hónapra, 16 százaléka pár évre külföldre menne dolgozni, 7 százalékuk pedig egyenesen kivándorolna. A fiatalokban még ennél is erősebb a migrációs hajlandóság. Minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a 18–29 évesek közel fele gondolkodik a kiköltözésen.
Karrierépítés helyett a megélhetésért költöznek külföldre a magyarok, csak tavaly például több mint 40 ezren vándoroltak ki Németországba.

forrás: jeles napok.hu, nol.hu

2012-ben az Országgyűlés december 18-át - mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját - a Nemzetiségek napjává nyilvánította.

Ezt a napot 1995-től ünnepeljük, előző megnevezése: A Kisebbségek Napja volt, a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében, az ENSZ nyilatkozata értelmében hívota életre.

Az eseményhez kötődően az ország számos helyén szerveznek ünnepségeket. A Nemzetiségek napján kerül átadásra a Nemzetiségekért díj, amelyet a nemzetiségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg.

Az 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 442 739 fő, vagyis a lakosság 4%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek).

Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot. Bár a törvény által elismert nemzetiségeken kívül jelentős új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élő oroszok, arabok, kínaiak, kurdok, valamint egyes afrikai közösségek.
 

forrás: jelesnapok.hu, hir24.hu, wikipedia.org