A
Kárpát-medencében több helyen ma emlékeztek meg
a malenykij robot
áldozatairól.
1945-ben több mint százezer embert hurcoltak el a szovjet
csapatok a magyarlakta területekről; legtöbbjüket csak azért, mert
németes hangzású nevük volt. Az embertelen körülmények között végzett
kényszermunkából több tízezren sohasem tértek haza.
Czier Mária 5 évet töltött kényszermunkán a Szovjetunióban. Őt német
származása miatt hurcolták el a partiumi Csanálosból. Azt mondja a
legkegyetlenebb az volt, hogy a kényszermunkásoknak gyakran a saját
testvéreik és barátaik sírját is meg kellet ásniuk.„Keserves volt a
kőműveseknél, hol ide, hol oda kellett menni. Hideg volt nagyon, 40
fokos hidegben voltunk, kellett menni dolgozni és sírtunk, hogy
engedjenek haza, mert megfagyunk” – mesélte Czier Mária.
A
második világháború után több mint 130 ezer embert hurcoltak el
Magyarországról szovjet iparvidékekre malenkij robotra. A
kényszermunkások legalább egyharmada soha nem tért haza.
Gyulán 22-en élnek még az egykori deportáltak közül. Azt mondják: sohasem felejtik el a velük történteket.
„A
honvágy, az éhség és a hidegtől szenvedtünk sokat. Nehéz volt mindig és
néha reménytelen volt már, hogy nem tudunk hazajönni, pláne mikor első
évben jött a tífusz, sokan meghaltak akkor” - mondta Kempf Mártonné.
Csak
Békés megyéből több mint 1500 embert, zömében német származásúakat
vittek el évekre szovjet munkatáborokba. Az elhurcoltak tiszteletére a
gyulaiak koszorút helyeztek el a begyűjtés egykori helyszínén.
Kismaroson
gyász- és hálaadó szentmisével emlékeztek az elhurcoltakra. Harrach
Péter, a körzet országgyűlési képviselője arra emlékeztetett: a
kényszermunkán tengődők nem feledkeztek meg arról, hogy egy közösség
tagjaiként vannak ott, és nem csupán saját túlélésükért tettek.
„Ez
egy nagyszerű élmény, innen nézve, hogy képesek voltak túllépni azokon a
fájdalmakon, szenvedéseken, amiket megéltek, és a közösség tagjai a
gyengébbek felé voltak képesek fordulni” – fogalmazott Harrach Péter
országgyűlési képviselő.
A kényszermunkára hurcoltak először a
rendszerváltás után, 1992-ben kaptak kárpótlást a fogságban töltött
évekért. A kormány tavaly arról döntött, hogy két lépésben, két év alatt
megduplázza a kommunizmus áldozatainak utalt juttatások összegét.
Forrás: M1 Híradó | 2014. 01. 12. 19:53:01
Kommentáld!