I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna
Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya.
1600-ban Ónod várában született Lorántffy Mihály és Zeleméri Borbála leányaként. 1608-ban
költözött Sárospatakra, ekkor lett a családé a pataki uradalom. A
kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja,
14 évesen pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április 18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban élt. Rákóczi György öccse Rákóczi Zsigmond
pedig Zsuzsanna húgával, Lorántffy Máriával kötött házasságot, és így a
két-két testvér kezén együtt maradt az együtt is kezelt, osztatlan
Rákóczi-Lorántffy-örökség.
Az ifjú házasok rövid szerencsi
tartózkodás után költöztek Sárospatakra. Ettől kezdve a nagyasszony
haláláig tartó időszak volt Sárospatak és a Sárospataki Kollégium
fénykora.
Házasságukból négy fiúgyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt.
1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, és a következő évben a család Erdélybe
költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, és a
fejedelemasszony ezután is sokat időzött Sárospatakon. Férje oldalán
tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésekben is. Kitűnő gazda és kertész, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. A pataki kollégium sorsa különösen szívügye volt.
Férje halála után, 1648-ban fiával, Zsigmonddal együtt Erdélyből Sárospatakra költözött, erre az időre esik a kollégium virágkora. Hazai és külföldi neves professzorokat (1650-ben Comeniust) hívott meg a kollégiumba, amelyet a református egyházi és pedagógiai megújulási törekvések központjává épített ki. Pártolta és segítette a puritánusokat, akik az ortodox
egyházi irányzattal szemben a néptömegeknek az egyházi kormányzatba
történő bevonását sürgették. Egyetlen vallásos tárgyú művében (Moses és a
Prophaeták, 1641) kommentárokat közölt Bibliából vett idézetekhez.
A tokaji aszú megszületésének krónikája szerint Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, Sepsy (másképpen: Szepsi) Laczkó Máté,
aki a nagyasszony birtokán a szőlőtermelést irányította, az akkori hadi
események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt
megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Kommentáld!