Március 6-a az energiahatékonyság világnapja. A cél: felhívni a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználására.

Elgondolkodtató, hogy Oscar-díjátadó gálán Leonardo DiCaprio, kezében az aranyszobrocskával, arra hívta buzdított, hogy óvjuk meg bolygónkat a következő nemzedék számára. A fejlett országok is egyre inkább felismerik, hogy a klímaváltozás megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális lelkiismereti kérdéssé vált: az ipari országok a világ népességének ugyanis mindössze 20 százalékát teszik ki, energiafogyasztásának ugyanakkor 80 százalékáért felel. Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne.

Az üvegházhatás legalább 50 százalékáért a CO2 kibocsátás felelős, s a tavaly év végi párizsi klímacsúcs egyik legfontosabb kimenetele volt, hogy az üvegházhatású gáz-semlegesség célkitűzése mellett a fejlett államok vállalták: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb CO2 kibocsátású gazdaságra való átállást segítve.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22 százalékát, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, itt azonban a Föld lakosságának csupán 8 százaléka él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett az épületen belül tartjuk meleget.

A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátásunkat és rezsinket.

A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik.

„Az utóbbi években, a 2020-as elvekkel összhangban, csökkent hazánk teljes primer energia felhasználása, ugyanakkor be kell látnunk, hogy fogyasztási javaink jókora része külföldön, leginkább a Távol-Keleten készül, így energiafogyasztásunk lényegében nem lett kevesebb, csupán „exportáltuk” annak energiaigényét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat. Ahogy DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!