Mozgalmas éve volt a Kiskunsági NP Igazgatóságnak 2016-ban is. Jelentős lépéseket tett az utolsó néhány száz délvidéki földikutya megmentéséért, valamint hogy új életre keltse és madárparadicsommá változtassa a tiszaalpári Nagy-tavat. Az országban egyedülálló módon a Böddi-szék szikeseit egy virtuális térkép segítségével már a számítógép képernyője előtt ülve vagy okostelefonunkat böngészve is bejárhatjuk, de az ország Ifjú Kócsagőre is itt készült fel.

A Kiskunsági Nemzeti Park 2016-ban is sikereket könyvelhetett el magának - íme egy összegző áttekintés:

A Bács-Kiskun Megyei Értéktárba is bekerült a délvidéki földikutya A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy jelentős méretű délvidéki földikutya állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. 2016-ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztette a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra. Ezzel párhuzamosan olyan területeket is vásárolt az igazgatóság, amelyek alkalmas élőhelyként szolgálhatnak olyan földikutyák számára, amelyek áttelepítése valamilyen okból szükségessé válik (például fennmaradásuk veszélyeztetett és nem biztosítható más természetvédelmi eszközzel). Kilenc egyed sikeres áttelepítése meg is történt.

Új hazai fészkelő faj  

Idén koratavasszal rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak a Böddi-széken, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig számítógépünkről vagy okostelefonunkról is körbenézhetünk a területen. 

Madarászkörökben fontos esemény volt, hogy a hazánkban egyelőre rendkívül ritka kucsmás sármány első bizonyított magyarországi fészkelését dokumentálták tavaly a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén (Csávoly környékén). 


Májusban fészekkamera került egy szalakótaodúba Sándorfalva határában a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) folytatott „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretein belül a Filmdzsungel Stúdió jóvoltából. A tojásrakás, költés és fiókanevelés a kamerák előtt zajlott. Júniusban pedig jeladót helyeztek Apaj, illetve Szatymaz környékén két szalakótára, akik az Eleven és a Bukfenc nevet kapták. Eleven ősszel 8000 km-t repült Botswana déli részéig és jelenleg ott tölti téli szabadságát, Bukfenc Kongóban táborozott le.

kiskunsági buckás táj

Új platform a térség települései és a nemzeti park együttműködésében

Az 50 523 hektár kiterjedésű Kiskunsági Nemzeti Park területének csaknem fele bioszféra rezervátum. 2016-ban megalakult a Kiskunsági Bioszféra Rezervátum Fórum, ezzel egy új platform nyílt meg a rezervátum területével érintett települések önkormányzatai, a Földművelésügyi Minisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közötti együttműködés terén. A Fórum keretein belül az önkormányzatok és a nemzeti park a természetvédelemhez, ökológiai gazdálkodáshoz vagy idegenforgalomhoz kötődő elképzeléseit egyezteti majd, közös cselekvési programot állít össze, adott esetben közös pályázatot nyújthat be.

Újra a Kiskunságból került ki az ország Ifjú Kócsagőre

2016-ban negyedik alkalommal rendezték meg az országos Ifjú Kócsagőr Programot, melynek döntőjét a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben, Mórahalmon rendezték meg. A zárórendezvényen nyolc hazai nemzetipark- igazgatóság, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság egy-egy kócsagőr-jelöltje mérte össze tudását. A győztes Hábenczyus Alida Anna lett, akit Kis Viktor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre készített fel. Érdekesség, hogy 2015-ben szintén egy, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa által felkészített versenyző vitte el az első helyet.

Alakul a madárparadicsom Tiszaalpáron

Aki járt mostanában a tiszaalpári Nagy-tó környékén, az bizonyára észrevette, hogy jelentős munkálatok folynak a területen. Ősz óta zajlik ugyanis a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása, melynek most már látható eredményei vannak. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. A Nagy-tóhoz szervesen kapcsolódó tőzegbányató félszigeteinek rekonstrukciója is elkészült, és megépült a tőzegbányató és a Nagy-tó összeköttetését jelentő csatorna is.

Természetvédelmi célú területkezelés őshonos háziállatokkal

A vízibivalyok még csak áznak, de hamarosan gyalogakácot rágnakA nemzeti parknak meghatározó szerepe van az őshonos háziállataink közül a magyar szürke szarvasmarha, a bivaly, a Furioso North Star lófajta és a mudi génmegőrzésében, a legjobb génállománnyal rendelkező egyedek szaporításában. 2016-ban 729 szürkemarha anyaállata volt a nemzeti parknak és 497 borjú jött a világra. A 250 anyaállatból álló bivalyállománynál 210 borjú született, a Furioso North Star 20 kancából álló tenyészetében 5 csikó látta meg a napvilágot tavaly. Az őshonos magyar pásztorkutyák közül a mudi fajtával dolgoznak a nemzeti park gulyásai a szürkemarhák és a bivalyok mellett, így a területkezelés mellett fontos génmegőrzési feladatot is ellát az Igazgatóság.

2016 a pályázatok éve volt A nemzetipark-igazgatóság

10 KEHOP pályázatot nyert az évben, összesen 1.888.101.309 Ft értékben, és egy VEKOP pályázatot 420.655.896 Ft értékben. Partnerekként veszünk részt két olyan LIFE pályázatban is, melyeket tavaly nyertesnek fogadtak el. 

Rendezvények, túrák minden időben 

Tavaly is számtalan rendezvényt szervezett a nemzeti park. A tavasz első nagy rendezvénye a Túzokünnep Bösztörpusztán, ahol kb. 600 résztvevő ismerkedett meg a szikes puszták élővilágával és a szerencsések még dürgő túzokkakasokat is megfigyelhettek. 
Minden évben nagy siker a gólya road-show, amikor a nyilvánosság részvételével gyűrűzik meg a településeken levő gólyafészkekben kikelt fiatal gólyákat.
Az V. Fehértavi Darvadozás résztvevőihez novemberben nem volt kegyes az időjárás, de az egész napos eső ellenére is mintegy 600-an mentek el, hogy a látványos, több ezres darucsapatokat megfigyeljék. 
Az év során több mint 40 hétvégi túrát szervezett a nemzeti park, melyeken közel 2000-en vettek részt. 
Több mint 5000 gyereknek tartottak foglalkozásokat a nemzeti park szakemberei iskolákban, tanösvényeken és a Természet Házában Kecskeméten. 

Pro Natura díjat kapott Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési igazgató - helyettese, a Nemzeti Park területén, főként a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben a területkezelés terén elért eredményei, az élőhely - rehabilitáció érdekében végzett kiemelkedő munkája, az ismeretterjesztés, oktatás, tudatformálás terén kifejtett tevékenysége elismeréseként.