Gutin-hegység
A Gutin-hegység vagy Gutin (románul Munții Gutâi) hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben. Hossza 45 km. Legmagasabb pontja a Gutin (1447 m).
Földrajz
A Vihorlát–Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja. Nyugati szomszédja az Avas-hegység, melytől az Avasújfalu és Técső közötti 583 m magas hágó választja el. Keleti szomszédja a Lápos–Széples-hegyvidék részét képező Lápos-hegység, határukat a Kapnikbánya és Budfalva közti 1039 m magas hágó alkotja
A Fenyő-hegy és a Rozsály-hegy közötti részét Kőhátnak is nevezik.
A kakastaréj.
A KAKASTARÉJ hegységről:
A Gutin-hegység Európa leghosszabb
vulkanikus hegyláncának része. A hegység a felszínre került magmából
alakult ki kb. 15 millió éve. A gyakori fogazott, pengeéles sziklás
ormok kihangsúlyozzák a hegység havasi jellegét.
A Gutin legszebb részei: gerincének
legmagasabb része a Nagy-Gutin (1443 m), nem messze tőle a kis Gutin
hármas csúcsa, a Szekatura vulkáni sziklatornyai, majd a hegység
szimbóluma a Kakastaréj, ami Romániában páratlan vulkáni képződmény.
A Kakastaréj egy hatalmas berobbant
kráter peremének maradéka. Fűrész éléhez hasonlító, bazaltos andezit
sziklafal hossza 200 m. Függőleges, 150 m magas sziklafalában
kardvágáshoz hasonló hasadások vannak, ami a sziklamászók kedvenc
gyakorlótere.
Turizmus
Nagybánya székhellyel működik az Erdélyi Kárpát-egyesület Gutin Osztálya.
Jegyzetek
Kommentáld!