Erdélyi körúton a csíksomlyói Salvator-kápolnáról szóló könyv
Erdélyi körúton mutatja be Németh Zsolt magyarországi kutató a
csíksomlyói Salvator-kápolnáról írt könyvét, amelyben amellett érvel,
hogy a kegyhely az első évezredben épült, vagyis korábban a falkutatások
alapján a 14. századra becsült időpontnál.
A
fizika tudományának kandidátusa a középkori magyar kincsek kutatásával
foglalkozik, könyvet írt a Szent Koronáról, és a Kárpát-medence
középkori templomait is kutatja. Németh Zsolt csütörtökön
Csíkszeredában, az elkövetkező napokban pedig Székelyudvarhelyen,
Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön és Aradon tart előadást a
Salvator-kápolnáról, illetve a Szent Koronáról.
A szerző a Fénytemplom a Kis-Somlyón című könyvben a
Salvator-kápolnáról írt, amelynek építési időpontjáról nem maradtak fenn
hiteles adatok, de régészeti és falkutatások alapján a 14. századra
teszik a kápolna építését.
Németh Zsolt az MTI-nek csütörtökön elmondta: Vécsey Gyula
csíkszeredai mérnök kéziratos tanulmánya ösztönözte arra, hogy
behatóbban foglalkozzon a kápolna történetével. Az erdélyi mérnök már a
rendszerváltás előtt felismerte, hogy a kápolna szentélye különlegesen
kiképzett ablakrésekkel rendelkezik, amelyek a Nap járásának kiemelt
irányaira mutatnak.
„Csillagászati számítások alapján sikerült igazolni részletesebben és
pontosabban, hogy ezek az ablakrések ilyen irányokra mutatnak. Emellett
csillagnyugvási irányokat is sikerült azonosítani” – mondta Németh
Zsolt. Hozzáfűzte, hogy a legizgalmasabb talán a Pásztor elnevezésű
csillag nyugvásának iránya, ami az idő múlásával változik.
A kutató
szerint ha elfogadjuk, hogy az egyik ablakrés ennek a csillagnak a
nyugvási irányára mutat, akkor feltételezni lehet, hogy 1000 előtt épült
a kápolna első része, ami azonos a jelenlegi kis szentéllyel.
Vannak más szempontok is, amelyek a korábbi eredet mellett szólnak.
Így feltűnő, hogy míg valamennyi középkori templomnak van keleti
szentélyablaka, a Salvator-kápolnának csak északi és déli ablaka van,
ráadásul mindkettő szemmagasságban.
A kutató szerint a kápolna
eredetileg nem misék celebrálására épült, hanem csillagászati
megfigyelések végzésére, így a hely szakralitása több mint ezer éve
töretlen, hiszen az ókorban és a középkorban is szakrális tevékenységnek
számított az asztrológia.
MTI/Magyar Kurír
Kommentáld!