A kalapos gombák télen életfeltételeik hiánya miatt nem jelennek meg a felszínen. Ritka kivételként mégis néhány nemcsak megjelenik, hanem igényli az alacsony hőmérsékletet. A már bemutatott kései laskagomba mellett ilyen a téli fülőke.
Ugyan a nagy fagyokban leáll a növekedése, de az időjárás enyhülésével újra nekilendül. Gombánk a hó alatt is jól érzi magát. Élő vagy elhalt faanyagon találunk rá, mézsárga kis- vagy közepes méretű kalapja alatt lemezei halványsárgák, szívós tönkje barna, az alja felé egyre sötétebb színű. Bár kissé halszagú, de ez elkészítése alatt eltűnik. Finom, ehető gomba, de tönkje igen szívós, ezért ezt ne tegyük elkészítendő ételünkbe. Leginkább lombhullató fák (fűz, nyár, kőris, bodza stb.) tönkjén vagy ezek körül találunk rá.
Gasztronómiai értékén kívül gyógyhatású gombaként is ismert. Japánban – a nálunk üzletekben vásárolható shii-take gombán kívül – több száz tonna mennyiségben termesztik a téli fülőkét gyógyító céllal. Bizonyos rákbetegségek (szarkóma, melanóma, adenokarcinóma, tüdőkarcinóma) kiegészítő kezelésére ajánlják a távol-keleti országban. Fungicid, baktericid hatásán kívül trombózis megelőzésére is használják kivonatát (de házi használat esetén arra figyelmeztetnek, hogy erőteljes vérrögoldó hatása miatt, következményeit tekintve, akár káros is lehet).
Gyakorisága késztesse arra olvasóinkat, hogy téli kirándulásaikon keressék ezt a kisebb-nagyobb csoportokban megjelenő gombát, és sokoldalú hasznának ismeretében szedjék kosarukba!Puskás AttilaHáromszék
Kommentáld!