A csíkszeredai születésű, 45 éves
Erőss Zsolt volt az első magyar állampolgár, aki megmászta a Föld
legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
Eddig tíz alkalommal mászott meg
nyolcezer méter feletti csúcsot. Az Erdélyből családjával 1988-ban
Magyarországra áttelepült Erőss 13 évesen ismerkedett meg a hegymászás
alapjaival, első expedícióján 22 évesen vett részt, a kitűzött,
meghódításra váró cél az oroszországi Elbrusz volt (5642 m).
Hat évvel később tagja volt az első magyar Mount Everest-expedíciónak, akkor két sikertelen csúcstámadása volt.
A volt Szovjetunió hétezer méternél
magasabb csúcsainak (Iszmail Szamani-csúcs – a korábbi Kommunizmus-csúcs
–, Korzsenyevszkaja, Ibn Sina-csúcs – a korábbi Lenin-csúcs –, Dzsengis
Csokuszu, Han Tengri) meghódításáért megkapta a Hópárduc elismerést,
beceneve innen származik.
Nyolcezer méterre először 1999-ben
jutott fel (a 8126 m-es pakisztáni Nanga Parbatra), három évvel később
oxigénmaszkkal övé lett a Csomolungma (8848 m) is.
Ez hozta meg számára – és az extrém sportág számára is – Magyarországon az igazi áttörést.
Megszületett a Magyarok a világ
nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat, a következő években sorra
szerveződtek és indultak az expedíciók. Erőss újabb nyolcezres csúcsokat
mászott meg (Gasherbrum I., II., Dhaulagiri, Broad Peak, Makalu,
Manaszlu, Lhoce, Kancsendzönga). Utóbbi kettőt már műlábbal, miután 2010
januárjában a Magas-Tátrában két társával együtt – akiket ő biztosított
– balesetet szenvedett, mindkét lábát eltörte, jobb lábát pár nappal
később térd alatt amputálni is kellett.
Alig telt el két hónap, akaraterejét
bizonyítandó protézissel kezdett el járni, és még azon a nyáron
visszatért örök szerelméhez, a hegymászáshoz. Szeptemberben már 7100
méteren járt, bár a csúcstámadás a Cso-Ojun akkor elmaradt. Tavaly
műlábbal először jutott nyolcezer méter fölé (Lhoce, 8516 m).
A Kancsendzönga
Utolsó mászása során 2013. május 20-án
Kiss Péterrel együtt sikeres csúcstámadást hajtott végre a
Kancsendzöngán. A magyar hegymászók lefelé elszakadtak egymástól, a 7600
méteren fekvő tábort nem tudták elérni, nem jutottak ki a hegy
„halálzónájából."
A Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szerdán
közleményben jelentette be: a két magyar hegymászó 8000 méter körüli
magasságban, ereszkedés közben eltűnt.
Erőss Zsolt társa, az 1986-os
születésű Kiss Péter a Kékes Turista Egyesület tagjaként, még ifjúsági
kategóriában indulva 2003-ban és 2004-ben is elnyerte az év
teljesítménytúrázója címet. Ezt követően váltott a hegymászásra és
barlangászásra – a Kancsendzönga volt az első nyolcezrese.
NEPÁLI SERPÁK MEGPRÓBÁLJÁK FELDERÍTENI, HOL TŰNTEK EL ERŐSS ZSOLTÉK
Nepáli idegenforgalmi illetékesek
csütörtökön bejelentették, hogy egy tíz serpából álló csapat megpróbálja
azonosítani azt a helyet, ahol a Kancsendzönga megmászása után eltűnt
Erőss Zsolt és Kiss Péter.
„Csak akkor küldünk a keresésükre
helikoptereket, ha megtalálják a baleset pontos helyét" – mondta az AFP
francia hírügynökségnek Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi
minisztérium egyik illetékese, aki szerint „nagyon kevés az esély arra,
hogy még életben vannak".
A nepáli idegenforgalmi hatóságok
csütörtökön megerősítették, hogy öt alpinista, közöttük a Csomolungmát
elsőként megmászó magyar, Erőss Zsolt feltehetően életét vesztette a
Kancsendzöngán. Az eltűnt öt alpinista a 45 éves Erőss Zsolt, a 27 éves
Kiss Péter, a 47 éves dél-koreai Pak Nam Szu, és két nepáli vezetőjük, a
24 éves Bibas Gurung és a 23 éves Pho Dorcsi Serpa - közölték.
A hegymászóknak hétfő délután veszett nyoma, amikor megpróbálták elérni a 8568 méter magas csúcsot – tették hozzá.
„Nem tudjuk, mi okozta az eltűnésüket,
lavina keletkezett, vagy lezuhantak" – mondta Dipendra Paudel, a nepáli
idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese. Utoljára 7800 méter
magasan látták őket – tette hozzá.
A Csomolungmától keletre fekvő
Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Az Elizabeth
Hawley hegymászó szakértő által vezetett Himalájai Adatbázis adatai
szerint ezen a csúcson a legmagasabb a halálos balesetek aránya.
A mostani szezonban nyolcan haltak meg a Csomolungmán és több hegymászót tartanak eltűntként nyilván a Himalája más hegyein.
„TÖBB ELŐJELE VOLT A TRAGÉDIÁNAK”
Több előjele volt a magyar hegymászók
tragédiájának, elsőként az, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a
csúcstámadást megelőzően nem érte el a felső négyes tábort – mondta
Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászószövetség elnöke az MTI-nek
csütörtökön annak kapcsán, hogy a sportemberek a 8586 méter magas
Kancsendzönga csúcsának meghódítását követően ereszkedés közben
eltűntek.
A szakértő szerint a csúcstámadó
tábort viszonylagosan jó állapotban, frissen kell elérni. A hegymászók
azonban nem érték el a felső négyes tábort, hanem elcsigázottan
felállítottak egy közteset 7250 méteren, így a csúcstámadás hossza
megnövekedett.
A másik kritikus pontot abban látja
Farkas Péter, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter csak 18 órakor értek fel a
csúcsra, több mint 24 órás menetelés után. „Íratlan szabály, hogy a
csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél
korábban, hajnali 2-3 óra körül megkezdeni" – mondta a szakember.
Hangsúlyozta, hogy ha valaki nem éri
el a csúcstámadó tábort, akkor rossz állapotban van. „Vissza kellett
volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a
magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap
elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt, és nem
foglalkozik azzal, mi történik. Ha leesik például a kulacs, nem hajol le
érte, fura állapotba kerül."
Arra a – magyar idő szerint –
csütörtök délelőtti hírre reagálva, hogy még akkor is kutattak serpák az
eltűntek után, a Magyar Hegy- és Sportmászószövetség elnöke azt mondta,
a keresők csak feltételezik, hogy körülbelül hol lehetnek az eltűntek,
de a hegy hatalmas, nagy a hó, a szél, a látási viszonyok pedig vagy
kiválóak vagy nagyon rosszak.
„A holttestet fél óra alatt belepi a
hó, ha valaki ki- vagy becsúszott egy hasadékba, bucka mögé, nem lehet
észrevenni. A serpák lehetőségei is korlátozottak: igyekeznek felmenni a
magaslatokra, pásztázni a környéket, és valamilyen sötétebb dolgot
találni, de minimális az esély, hogy megtalálják az eltűnt hegymászókat"
– tette hozzá Farkas Péter.
A Magyarok a világ nyolcezresein
elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László
indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a
világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel
magyar hegymászó. A Kancsendzönga csúcsának meghódításával Erőss Zsolt
immár a tizenkettedik 8 ezernél magasabb hegyre jutott fel, Kiss
Péternek ez volt az első „nyolcezrese".
KANCSENDZÖNGA
Azt mondtad, hogy ez az élet.
Feküdtél egy fakózöldre festett
kórházi szobában, a jobb lábadat térdből amputálták, és nevettél. Én meg
ott álltam az ágyad szélénél, igazi földhöz ragadt nyárspolgárként,
akinek a szentendrei Kőhegy megmászása is űrutazással ér fel.
Csodáltalak és irigyeltelek. Téged, a térdből amputált embert. Volt
benned valami földön túli lelkesedés, valami megmagyarázhatatlan erő,
amely hiányzik az átlagemberekből. A Magas-Tátrában szenvedtél
balesetet, az orvosok azt kérdezték tőled: akarsz-e még hegyet mászni,
és te bólogattál, s azt mondtad, vágják le a lábad, mert akkor a
művégtaggal még felmehetsz a világ tetejére is. Sántán, bicebócán már
nem. S hallgattalak a kórházi ágyon, ahol te már az újabb csúcsok
megmászásáról beszéltél. Hihetetlen volt, hogy ott, ágyban, párnák közt
is ezen járt az eszed. Hogy Isten közelségét kerested, hogy a
legmagasabb csúcsokra vágytál, hogy nem volt intő jel számodra mindaz,
ami a Magas-Tátrában történt.
Pedig alighanem üzenet volt.
A Teremtő üzenete, hogy te, Erőss
Zsolt, fogd vissza a tempót, ne akard megérinteni a Teremtő jobb vagy
bal lábát, maradj a földön, ahol boldoggá tesz Hilda, a feleséged és
persze a gyermekeid. De te menni akartál, újabb csúcsok felé törtél. És
már senki sem csodálkozott, amikor nekivágtál a 8586 méteres
Kancsendzönga meghódításának, és ment veled Kiss Péter, az ifjú, a még
szinte gyerek. A te követőd, a te egyik követőd. Mert hatással voltál az
emberekre. Szinte mindenkire. Nem volt elég a család adta boldogság –
te többre vágytál. Magasabbra, még magasabbra.
Ez volt a te sorsod, a te utad.
Kancsendzönga és az Isten közelsége.
Azt mondtad, hogy ez az élet.
S közben a halál végig ott állt lesben.
Sinkovics Gábor
(Fotó: www.himalajaexpedicio.hu/)
http://www.nemzetisport.hu/
Kommentáld!