A bántalmazott gyerekekről csak a legszélsőségesebb esetekben hallunk, pl. a halálba vert gyerekek esete. Tehetünk mi ezért vagy ez ellen valamit?

A gyermekbántalmazás az egyik legsúlyosabb bűntett. Évente 800 olyan bejelentett eset van, amikor 18 év alatti gyermeket vagy fiatalkorút súlyos testi sértés ér. 8 napon belül gyógyulót sérülésre pedig 1500 bejelentés érkezik.
A rendőrség esetében is egy alapvető szempont, hogy fiatalkorú sérültet ne hallgassanak ki, tehát ne feszegessék tovább a lelki sérülést.

Arra válaszolni, hogy hány csecsemőt, hány kisgyereket vernek napi rendszerességgel, lehetetlen. A szakemberek szerint meglehetősen sokat. A szélsőséges esetek, a tragédiák azért a ritka esetek közé tartoznak, de természetesen ezekből egyetlen egy is sokkal több, mint amennyinek elő kéne fordulnia.

Mégis ahol lehetne mit tenni, az a rejtetten bántalmazott gyerekekből, elhanyagolt csecsemőkből.

Kinek a felelőssége, hogy észrevegye a tüneteket? A pedagógusokon, szociális munkásokon, védőnőn, háziorvoson, rendőrökön kívül… mindenkinek!

A legjellemzőbb tüneteket, amik a bántalmazásra utalhatnak, egy szomszéd, egy rokon is észre kell, hogy vegye: pl. nem eszik a gyerek, levert, szomorú, nem tud beilleszkedni a gyerekközegbe, lilafoltjai vannak, gyakran fájlalja valamijét nem fejlődik rendesen vagy akár viselkedés zavaros.

Általában olyan, hogy rossz gyerek, nincs. Annál inkább elrontott nevelés. A túl agresszív vagy nagyon visszahúzódó gyerekek valami ellen lázadnak, valamire szeretnék felhívni a figyelmünket. Vegyük a jeleket!

Van, hogy az ismerős családnál valamit furcsának érzünk, valami nem működik rendben. A gyermeken is érezhető a feszültség, vagy csak a bánat. Van, hogy épp egy harmadik fél segítsége tudja kilendíteni a már elfajult helyzetből a családot.

Óvatosan, a másik intim légkörét nem sértve próbáljunk utána járni, hogy mi lehet az ok, hátha tudunk tenni valami.

Mit tehetünk ilyen ügyben?

Magyarországon elég szépen kiépített szociális háló létezik, aminek hivatalos neve a Ifjúsági és Családvédelmi rendszer, amiben szociális munkások és védőnők nyújtanak segítséget ilyen esetekben.

Fontos, hogy jól figyeljük meg a családot, senkit ne gyanúsítsunk meg indokok nélkül. Viszont ha bármi gyanús, inkább bízzuk szakemberekre, hogy kiderítsék.

Egy gyermek számára a család a védő közeg. Van, amikor sajnos nem ez a valóság.

Ha ez sérül, sérül a gyermek is. Vigyázzunk a körülöttünk élő gyerekekre is!

Több féle szervezet is aláírást gyűjt a törvény megváltoztatására. A politikusok szerint ez nem változtat a „megtörténés” esetén, inkább a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt.