Ahogy megyünk a télbe, egyre kevesebb természetes D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Miért baj ez, mit tegyünk ellene?

Szerző:Ferenczy Mária

Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Ezek után csupán orvostörténeti okok miatt nevezzük vitaminnak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz – mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok –, amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Megszámlálhatatlan pozitív hatás

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti. A vérképzőrendszerben segíti az érett vérsejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekezőrendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az éjszakai izomgörcsök esélyét. A vázrendszer, illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről.

Autoimmun betegségek és influenzamegelőzés

Kiderült az is, hogy ez a hormon kedvező az autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. Igazolták, hogy az autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak–dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, aminek szintén köze van a D-vitamin-termeléshez. 

A mostani, influenzás időszakban érdemes tehát még jobban figyelni a rendszeres D-vitamin-pótlásra. Egy felmérésben ugyanis azok közt a japán iskolások közt, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 58 százalékkal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma!

Népbetegség a D-vitamin-hiány

Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározóan fontos. Ezért nemrégiben számos hazai orvostársaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin-hiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elmeorvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitamin-hiánnyal küzd. Korábban ezt az anyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális esetekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége belőle. 

Korcsoportonként eltérő a szükséges napi dózis, amit NE, azaz nemzetközi egységben adnak meg, a különböző gyógyszertári készítményeken ezt feltüntetik. 1 mikrogramm 40 NE-nek felel meg.

A D-vitamin-szükséglet korcsoportonként:

Csecsemők: 400–1000 NE

Gyermekek: 600–1000 NE

Serdülők: 800–1000 NE

Felnőttek: 1500–2000 NE

Elhízott felnőttek: 3000–4000 NE

Terhes nők: 1500–2000 NE

Csak D-vitaminnal együtt érdemes kalciumot szedni

Az már korábban is ismert volt, hogy a vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe. A D-vitamin-szint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitamin-szint mellett elegendő, ugyanis D-vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, súlyosabb esetben a csontok szerkezete is megváltozhat, ami különböző csontbetegségekhez vezet. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal.