Nélkülük nincs élet, mégis idén annyi esett belőlük, hogy sokan visszakívánják a felhőkbe.
Fotó: Cecouchman/Dreamstime.com - Raindrops On Window Photo
Ha sötétebb felhők tornyosulnak az égen, máris aggodalmasan pislogunk
fölfelé: Vajon esni fog? Mindeközben a felhőkben zajló kondenzációs
folyamatoktól függ, tényleg leszakad-e az ég: ha megkezdődik a
vízkiválás, cseppek alakulnak ki, s egy bizonyos nagyság elérése után a
Föld vonzása miatt lehullanak, esni kezd az eső. Az átlátszó cseppek
nemcsak vizet tartalmaznak, összetételük folyamatosan változik: szilárd
alkotórészként, por vagy korom található bennük, ezen kívül kálium,
nátrium, magnézium, kalcium, nitrátok, és esetenként kénsav is, ami a
savas eső kialakulásáért felel. Oldott szén-dioxid tartalma miatt az
esővíz tiszta környezetben is enyhén savas kémhatású, pH-értéke hazánk
nyugati részein 4,5, míg keletebbre 6,5 körül mozog.
Fotó: Elenathewise/Dreamstime.com - Spruce Needles With Water Drops Photo
Miközben az esőcseppek a felhőből a talaj felé hullanak, alakjuk nem a
gyermekrajzokról jól ismert cseppforma. A rájuk ható gravitáció,
légellenállás és a szél ugyan formálhatja őket, ám földre érkezésükkor
gömbszerűek, illetve ejtőernyőre hasonlítanak, könnycsepp alakúvá pedig
akkor válnak, ha egy ágon, levélen függeszkednek. A cseppek mérete is
változó: a laboratóriumban végzett kísérletek alapján, ötmilliméteres
átmérőnél a légnyomás, és az egymással való ütközés miatt az esőcseppek
széttöredeznek. A természet viszont nem minden esetben tartja magát a
vizsgálati eredményekhez, a Washingtoni Egyetem kutatói ugyanis 8-10
milliméteres esőcseppeket is megfigyeltek már.
Írta: F.Zs.
Kommentáld!