1) Földrajzi Északi-sark 2) Északi mágneses sark 3) Északi földmágneses sark 4) szárazföldektől legtávolabb eső pont
Az Északi-sark a bolygó legészakibb pontja. A Földön többféle északi sarkpont is van, de mindegyik a Jeges-tenger területére esik. Az Északi-sarkvidék az Arktisz.
A Jeges-tenger nagy részét jégtakaró borítja. A késő nyári jégtakaró évente mintegy 7-8%-kal csökken a globális felmelegedés következtében, ami alapján az eddigieknél sokkal korábbra, 2020 nyarára várják az északi-sarki jégsapka elolvadását.
Sarkpontok fajtái
- A Földrajzi Északi-sark ahol a Föld forgástengelye a felszínnel találkozik az északi félgömbön.
- Az Északi mágneses sark A Föld mágneses terének erővonalai itt merőlegesek a felszínre, azaz függőlegesek. Ide mutat az iránytű.
- Az Északi földmágneses sark A Föld mágneses terét létrehozó elméleti "rúdmágnes" tengelyének döféspontjai a Föld felszínével az északi félgömbön.
A mágneses és a földmágneses sark a Föld forgása miatt nem esik egy pontba.
A földrajzi Északi-sark
Az Északi sarkvidék térképe
A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld
forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. Fix pontnak
tekintjük, de a csillagászok rámutattak, hogy a forgástengely nem
mozdulatlan, 435 napos ciklusokban folyamatosan mozog, és ezt a kis
mozgást felfedezője után Chandler-ingásnak (Chandler-wobble) nevezték el.
A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os szélességi kör.
Ebből
a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Ez a pont a
Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély. A Föld
koordinátáit (szélesség, hosszúság, magasságok) mindenképpen fix pontokhoz kellene rögzíteni, de mivel a kőzetlemezek mozgása, a hegységképződés, a vulkanizmus és az erózió miatt nincs valójában mozdulatlan pont bolygónkon, ezért ez nem lehetséges.
A nemzetközi szervezetek egyelőre a Földrajzi Északi-sarkhoz
igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek
elmozdulását.
Az Északi-sarkvidék jelenleg nemzetközi területnek számít, bár Kanada, az Egyesült Államok és Oroszországmár többször megpróbálta sajátjaként elismertetni.
Expedíciók
- Dr. Frederick Albert Cook bejelentette, hogy 1908-ban elérte a sarkot, de elvitatták bejelentésének valóságtartalmát, mint ahogy később elvitatták tőle a Mount McKinley 1906-os
első megmászását is. (Pénzügyi problémák miatt börtönbe került, és
attól fogva nem adtak hitelt semmilyen korábbi közlésének. Később, az 1930-as
években felülvizsgálták a vele kapcsolatos eljárást és kegyelmet
kapott, de soha sem helyezték vissza a földrajzi felfedezők sorába.)
- Az első, általánosan elfogadott Északi-sark elérés az amerikai Robert Peary mérnök-tengerész és alkalmazottja, az afro-amerikai Matthew Henson nevéhez fűződik. Négy inuit segéddel indultak neki az útnak (Ootah, Seegloo, Egingway és Ooqueah) 1909. április 6-án.
Peary azt hitte, hogy elérte az Északi-sarkot, de a legújabb kutatások
szerint haladási sebessége alapján úgy tűnik, legfeljebb 40 km-re
közelítette meg azt.
- 1926-ban megtörtént a sarkpont első vitathatatlan elérése, mely Roald Amundsen norvég felfedező nevéhez köthető, a Norge léghajóval az Északi-sarkon keresztül a Spitzbergákról Alaszkába repült. (Két nappal megelőzte Richard Byrd Északi-sark repülése (Spitzbergák – É-i sark – Spitzbergák) Amundsenét, az É-sark elérését ma sokan vitatják.)
- 1937-1938 "Északi-sark-1" expedíció. Ivan Dmitrijevics Papanyin
(vezető), Ernest Krenkel (rádiós), Jevgenyij Fjodorov (geofizikus) és
Pjotr Sirsov (tengerbiológus) sarki állomást épített egy sodródó
jégtáblán.
- 1952. május 3-án
az amerikai légierő alezredese, Joseph O. Fletcher és William P.
Benedict főhadnagy repülővel leszálltak a sarkponton. Velük együtt
leszállt Albert P. Crary geofizikus, glaciológus.
- 1959. március 17-én a USS Skate (SSN-578) felszínre emelkedett az Északi-sarkon, áttörve a jégtakarót, így ez az első hadihajó, mely elérte azt.
Északi-sark a kultúrában
Hatteras kapitány térképe
- Az angolszász legendák szerint a Mikulás műhelye az Északi-sarkon van.
Magyarok az Északi-sarkon
Bár teljes távon expedícióval még nem jutott el magyar ember az
Északi-sarkra, fizetett túrán az utolsó 100-200 kilométert megtéve
többen jártak már ott.
- Első magyarként ejtőernyővel Tályak Miklós 1994. április 18-án jutott el a sarkra.
- Másodjára 2004. április 16-án jutott el magyar ember ide. Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán.
- 2006. április 20-án Turóczi Gábor negyedik magyarként érte el az Északi-sarkot, és a világon elsőként főzött magyar ételt, paprikás csirkét a föld "csúcsán".
Kommentáld!