Európa
|
 |
| Népességi adatok |
| Népesség |
731 000 000[1] fő |
| Népsűrűség |
70 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
10 508 000 km² |
| Országok |
74 |
|
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötöd részét teszi ki.
Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.
Éghajlat és élővilág
Európa mérsékelt övezetében
a nyugati szelek hatása a szárazföld belseje felé egyre csökken. Emiatt
módosul a természetföldrajzi tényezők változásának általában É-D-i
iránya.
Az óceáni éghajlatú tájakon, az Atlanti-óceán partvidéke a természetes növénytakaró a lombhullató erdő tölgyesekkel, bükkösökkel.
Helyükön ma már többnyire rétek, legelők szántókat találunk.
Az erdők
alatt barna erdőtalajok képződtek. Az állatvilág a szárazföldi éghajlatú
tájakkal jórészt azonos.
A folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Az óceántól távolodva, kelet felé az éghajlat nedves kontinentális.
Az óceáni éghajlatnál melegebb nyarak, hidegebb telek jellemzik. A
csapadék kevesebb, és a legtöbb nyár elején hullik. (Hazánk éghajlata is
ilyen.)
A természetes növénytakaró a lombhullató erdő, mely a szárazföld belseje felé ligetes mezőségekké ritkul.
Állatvilágát sünök, vakondok, pockok, mókusok, egerek, nyulak, őzek, vadmacskák adják. Jellemző talaja: a barna erdőtalaj. A belső területeken a száraz kontinentális
éghajlat alakult ki. Itt már nagyobb az évi közepes hőingás, a csapadék
pedig egyre kevesebb. A természetes növénytakaró az erdős és füves puszta.
Alattuk mezőségi talajok (feketeföld) képződtek. A kontinentális
területek természetes növénytakarójának helyét ma már többnyire
szántóföldek foglalják el. A folyók vízjárása az egyenlőtlen
csapadékleoszlás miatt, ingadozó.
A meleg mérsékelt övben Európában mediterrán
éghajlat van. A nyár forró és száraz. Ősszel és télen az óceán felől
fújó nyugati szél csapadékot hoz. A folyók a száraz időszakban szinte
kiszáradnak, télen áradnak.
A természetes növénytakaró, a keménylombú erdőket sok helyen kiirtották. Helyüket szúrós, örökzöld cserjék foglalják el. A erdők alatt fahéjszínű talaj és terra rossa (vörösföld) képződött. Az állatvilág átmeneti jellegű, fajai a szomszéd területekkel azonos.
Európa hideg mérsékelt övének tajga éghajlata a sarkkörtől délre húzódik. Ez a Föld legnagyobb összefüggő területű fenyőerdeje. A 30–40 m magas, oszlopszerű vörös- és cirbolyafenyők között különféle prémes állatok (coboly, hermelin, ...), ragadozók rejtőzködnek. A kontinens viszonylag kis területén, a sarkkör tájékán megtalálható a hideg övezet és természetes növényzete, a tundra is. A magashegységekben hegyvidéki az éghajlat.
A napsütéses órák száma Európában
|
Fagyos napok száma Európában
|
|
Európa természetföldrajzi övei
|
██ Sarkvidéki
██ Északi
██ Atlanti-óceáni
██ Kontinentális
██ Hegyvidéki
██ Pannon
|
██ Mediterrán
██ Makaronéziai
██ Sztyeppei
██ Fekete-tengeri partvidéki
██ Anatóliai
██ Európán kívüli területek
|
Sok európai állatfaj nálunk őshonos, de nem mindegyik európai állat (földközi-tengeri vakond, pávaszemes gyík, mór teknős, barlangi vakgőte, szirtifogoly, pireneusi pézsmacickány stb.). Hazánkban a legtöbb madárfaj védett, viszont minden hüllő- és kétéltűfaj védett.
Régiók, államok
Európa hat földrajzi régiója és államaik:
Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai
Kommentáld!