A Zürichi Műszaki Egyetem kutatóinak a
Nature Climate Change szaklapban megjelent tanulmánya szerint az Európa déli részén már most tapasztalható nagyobb szárazság valószínűleg az üvegházhatású gázok kibocsátásával és az abból fakadó klímaváltozással függ össze.
Lukas Gudmundsson és Sonia Seneviratne kutatók több száz folyó mellékfolyóinak 1956 és 2005 közötti adatait hasonlították össze klímamodell-szimulációk segítségével. Megvizsgálták, hogyan változott volna a szárazföld vízháztartása az emberi tevékenységből származó karbonkibocsátással és anélkül ebben az időszakban.
,A kibocsátás beleszámításával végzett elemzések sokkal jobban hasonlítottak a valós megfigyelésekhez, mint az a nélküli szimulációk – mondta GudmundssoA szakértő szerint a klímamodellek alapján az évszázad végére Európa déli része szárazabb, északi része csapadékosabb lesz. ,,Eredményeink még nagyobb súlyt adnak ennek a jóslatnak: ez az irány már most látható, és bizonyíthatóan emberi hatásra vezethető vissza” – emelte ki a kutató.
A helyi vízgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat, következtetéseket a tanulmány alapján nem lehet levonni, mivel a kutatásban Európa három nagy régióját foglalták össze. Továbbá nem vettek figyelembe olyan speciális adottságokat, mint például a gleccserek hatása a vízháztartásra. Az azonban egyértelmű, hogy a földközi-tengeri térségben a jövőben átgondoltabb vízgazdálkodásra lesz szükség.
Következő lépésként a kutatók az elemzésük körének szélesítését tűzték ki célul, világszerte meg akarják vizsgálni a klímaváltozás hatásait a regionális édesvízháztartásra.
Kommentáld!