Európai földmegfigyelési misszióban vesznek részt magyar kutatók

Egyedülálló adatokhoz juthatnak hozzá az Európai Űrügynökség földfigyelő missziójában részt vevő magyar geofizikusok.

Egyedülálló adatok értelmezésére nyílik lehetőségük magyar geofizikusoknak, akik az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm (Raj) földmegfigyelési küldetésében vesznek részt - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

A Swarm kifejlesztése az ESA Élő bolygó elnevezésű programjának része. Az Európai Űrügynökség három űreszköz felhasználásával a geomágneses térnek és időbeli alakulásának eddigi legpontosabb felmérését végezheti el. Ennek révén a kutatók elmélyíthetik a Föld belsejével és a Föld körüli térség fizikai állapotával kapcsolatos ismereteiket is.

A három mesterséges holdat a tervek szerint ez év második felében bocsátják fel, és 400-550 kilométeres magasságban keringenek majd. A raj mindhárom tagja sarki pályán fogja megkerülni a Földet. Repülési útjuk lehetővé teszi, hogy a kutatók ne csupán vízszintes irányú változásokat mutassanak ki a két alsó műhold egymáshoz közeli helyzetéből kiindulva, hanem a harmadik, magasabban keringő szatellit segítségével a függőleges változásokat és mozgásokat is megfigyelhessék, például az elektromosan töltött részecskék felfelé áramlását.

(Fotó: ESA/P. Sebirot, 2012)

Az Európai Űrügynökség három műholdját egy-egy, egymást kiegészítő műszersorozattal szerelték fel, többek között magnetométerrel, gyorsulásmérőkkel, elektromostér- és plazmaműszerekkel, csillagkamerákkal és GPS-vevőkkel. E felszereléssel a Swarm hozzájárul az ionoszféra, a termoszféra és az űridőjárás pontosabb megismeréséhez is, de a program fő célja a geomágneses tér eredetének és változásainak alaposabb feltárása. "A műholdak pályáját és műszerezettségét úgy tervezték meg, hogy képesek legyenek a globális változás különféle hatásainak kimutatására is" - hangsúlyozta Verő József akadémikus, aki példaként említette a globális zivatartevékenység megfigyelésének lehetőségét is. A villámok száma ugyanis erősen függ a hőmérséklettől.

A műholdakon elhelyezett gyorsulásmérőkkel kimutatható a talajvízszint ingadozása is. A körülbelül négy évig tartó küldetés számtalan lehetőséget kínál a geofizikusoknak. A közelmúltban ezek kihasználására bátorította a magyar szakembereket Hermann Lühr, az MTA tiszteleti tagja, aki Sopronban, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetében tett látogatásán részletesen beszámolt a Swarm-misszióról.

Az Európai Űrügynökség és a szervezetben társult tagsággal rendelkező Magyarország közötti eredményes együttműködést már több sikeres program fémjelzi. Ezek közé tartozik a CLUSTER, az ESA egyik legeredményesebb űrkutatási missziója. Keretében 2000-ben négy műholdat állítottak pályára, amelyek a részecskék és az erőterek mérésével lehetővé tették a földi magnetoszféra térbeli szerkezetének megismerését.

A műholdakon 11 különféle műszer folyamatosan vizsgálja azokat a fizikai paramétereket - például a töltéssel rendelkező részecskék számát, a hőmérsékletet, a mágneses és elektromos térerősséget -, amelyek a naptevékenység függvényében változnak.

A CLUSTER programban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatói a mágneses tér és az energikus részecskék fluxusát (áramlását) mérő műszerek adatainak tudományos feldolgozásában vesznek részt - olvasható az MTA honlapján.