Az egyre gyakrabban hangoztatott tézis, miszerint a növényvédő szerek nélkülözhetetlenek a gyorsan növekvő népesség élelmezéséhez – csupán egy mítosz, állítják az ENSZ élelmiszer és környezetszennyezés szakértői.

A legújabb jelentésük, amelyet múlt március közepén tártak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé, súlyosan bírálta a peszticideket gyártó globális vállalatokat, azzal vádolva őket, hogy a „szisztematikus tagadásuk ártalmas”, „agresszív, etikátlan marketing-tevékenységet folytatnak”, illetve lobbitevékenységük megakadályozza a kormányokat abban, hogy elfogadható reformokat vezessenek be a növényvédő szer korlátozások terén.  A jelentés szerint a növényvédő szerek katasztrofális hatással vannak a környezetre, az emberi egészségre és a társadalom egészére, beleértve azt a kb. 200 ezer haláleset is évente, amelyet akut mérgezés okoz. A szerzők azt mondják, itt az ideje annak, hogy elinduljon egy folyamat, amely biztonságosabb és egészségesebb élelmiszereket és mezőgazdasági termelést eredményez.

A világ népessége egyre nő, a mai 7 milliárd 9 milliárdra duzzad a becslések szerint 2050-re. A  növényvédőszer-ipar ezért azt állítja, hogy termékeik – melyeknek piaci értéke mintegy 50 milliárd dollár évente – létfontosságúak a szükséges mennyiségű élelmiszer előállításához. „Ez egy mítosz”, reagált a sokszor hangoztatott kinyilatkoztatásokra Hilal Elver, az ENSZ különmegbízottja. Véleménye szerint a növényvédő szereknek semmi köze az éhínségek felszámolásához, s az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) jelentéseire alapozva azt állítja, a mezőgazdaság ma is képes lenne 9 milliárd embert élelmiszerrel ellátni. Úgy gondolja, a probléma leginkább a szegénységben gyökerezik, amelyen nem segítenek a peszticidek sem. Szerinte a növényvédő szerek fokozott használata a pálmaolaj és a szója termesztését segítik leginkább, és nem azoknak az élelmiszereknek az előállítását, amelyekre az éhezőknek szüksége lenne.

Az Agrotrend szerint az új jelentés társszerzője, Baskut Tuncak, az ENSZ mérgező anyagokkal foglalkozó különmegbízottja a jelentés ismertetésekor azt mondta, a tudományos kutatások megerősítik a növényvédő szerek káros hatásait, bizonyítják a kapcsolatot bizonyos humán betegségekkel, és az ökoszisztémának is komoly kihívást jelentenek. Szerinte súlyosbítja a helyzetet ezek szisztematikus tagadása, a gyártó vállalatok agresszív és etikátlan marketing-tevékenysége.

Hilal Elver hangsúlyozta, néhány fejlettebb országban, térségben, mint pl. az Európai Unióban szigorú előírások vonatkoznak a peszticidek használatára, ezeken a helyeken alkalmazzák az úgynevezett elővigyázatosság elvét. Példaként hozta fel, hogy az EU betiltotta a neonikotinoid alapú növényvédő szereket, amelyek bizonyítottan károsak a beporzást végző méhekre, de hozzá tette azt is, ez ellen is tiltakoztak a gyártó vállalatok és például az USA-ban továbbra sem alkalmazzák az elővigyázatosság elvét. Megjegyezte, hogy míg a fejlettebb térségekben a fogyasztók legalább valamilyen szintű védelmet élveznek, a peszticidekkel a mezőgazdaságban dolgozók egészségvédelme továbbra sem megoldott.

Nem csak egy mítosz, hogy szükség van a jelenlegi 7 milliárd ember élelmezéséhez a peszticidekre – reagált a jelentésre egy brit szövetség, amely a szigetország növényvédő szer gyártóit tömöríti. Szerintük a FAO is egyet ért abban, hogy növényvédő szerek nélkül a mezőgazdasági termelés 80 százaléka veszélyben lenne a rovar károsítók, gyomnövények és egyéb növénybetegségek miatt. A szövetség álláspontja megegyezik az ENSZ-szel abban is, hogy minden embernek joga van a biztonságos élelmiszerhez, olyanhoz, amelyet a környezetvédelemre való tekintettel állítottak el. Hangsúlyozták, a növényvédő szerek kulcsszerepet játszanak a biztonságos, megfizethető és megbízható élelmiszerellátás biztosításában.

greenpeace méregkeverő

Az ENSZ jelentése megállapította azt is, hogy a fejlett ország csupán 35 százalékában van valamilyen szabályozás a növényvédő szerek használatával kapcsolatosan, és ezek alkalmazása, betartása is számos helyen problémás volt. Megállapították azt is, hogy olyan országok, amelyek szigorú szabályokat vezettek be, a szabályozás után növelni tudták mezőgazdasági exportjukat, vagyis a peszticidek részbeni elhagyása vagy mennyiségük csökkentése nem befolyásolta negatív irányban a termelést.
A jelentés azt javasolja, nemzetközi szerződésekben kellene szabályozni a növényvédő szerek használatát, illetve a fenntarthatóság felé történő összehangolt lépéseket is, beleértve a kártevők természetes módszerekkel végzett gyérítését, a vetésforgót, illetve az ökológiai termesztés ösztönzését.

A jelentés szerint a peszticidek használata összefüggésbe hozható a tumor, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásával, valamint hormonzavarokkal, fejlődési rendellenességekkel és a meddőséggel - írta az agrotrend.hu