Expedíció indul Amelia Earhart repülőgépének felkutatására

Ahogy közeledik Amelia Earhart eltűnésének 75. évfordulója, korszerű eszközökkel újabb kutatást kezdenek a pilóta és repülőgépe után.

Nyáron folytatják az Amelia Earhart utáni kutatást Nikumaroro vizeiben. A csendes-óceáni Kiribati Köztársaság eme lakatlan szigetén veszthette életét a pilóta. A Discovey Channel segítségével, az expedíciót a TIGHAR (The International Group for Historic Aircraft Recovery) szervezet vezényli, mely hosszú ideje vizsgálja Earhart 75 évvel ezelőtti utolsó, végzetes útját. Az új expedíció során korszerű víz alatti felszerelést alkalmaznak, hogy megtalálják Earhart repülőgépének darabjait .

A magas, karcsú, szőke pilóta rejtélyes módon tűnt el 1937. július 2-án a Csendes-óceán felett, miközben Lockheed „Electra” kétmotoros repülőgépével az Egyenlítő mentén megkísérelte körberepülni a Földet. Az általános vélekedés szerint kifogyott az üzemanyag, és a Csendes-óceánba zuhant valahol a Howland-sziget közelében.

Ric Gillespie, a TIGHAR vezetője szerint azonban létezik egy alternatív forgatókönyv is. „Az Amelia utolsó rádióadásában leadott navigációs útvonal nemcsak a Howland-szigetet érinti – mely célállomása volt -, hanem a Gardner-szigetet is, melyet ma Nikumaroróként ismerünk.”

(Fotó: MTI / CP)

Annak lehetősége, hogy Earhart és navigátora, Fred Noonan vészlandolást hajthatott végre a Nikumaroro lapos korallzátonyon, nem új elképzelés. „Ez volt a legrégebbi teória Earharttal kapcsolatban – mondja a szakember. – Ezzel az elmélettel állt elő a haditengerészet az első napon azt követően, hogy a repülő eltűnt. Átkutatták az atollt, de csak a levegőből.”

A korallzátonyt célzó kilenc régészeti expedíció során Gillespie és csapata számos tárgyi leletet fedezett fel, melyek az archivált anyagokkal együtt erős közvetett bizonyítékot szolgáltatnak egy jövevény jelenlétére. „Archivált adatokat találtunk, melyek szerint Nikumarorón 1940-ben megtalálták egy nőnek tűnő 'hajótörött' részleges csontvázát és táborhelyét.”

Elmondása szerint az adatok alapján azonosították az atoll egyik távoli szegletét. Az eddig ásatások az 1930-as évekből datálható tárgyi leleteket tártak fel, melyek amerikai nőre utalnak. Gillespie hozzátette, hogy a szigeten talán bizonyítékok azt is sugallják, hogy Earhart a lakott világtól elszakadva életben maradt „néhány hétig, talán tovább is”.

Az elkövetkező expedíció folyamán a csapat Earhart repülőgépére koncentrál. A víz alatti kutatást a Phoenix International végzi. Július 2-án, Earhart eltűnésének 75. évfordulóján a TIGHAR csapata Honoluluból indul el a Hawaii Egyetem V Ka Imikai-O-Kanaloa oceanográfiai kutatóhajójának fedélzetén. „Mintegy nyolc nap alatt odaérünk, számos készülékkel felmérjük az általános régiót, hogy pontos térképet hozzunk létre a víz alatti domborzatról és osztályozzuk a kutatási területet.”

(Fotó: MTI Zrt./Simó Endre)

A célpontokat nagy felbontású, oldalpásztázó hangradarral azonosítják, melyeket egy automata tengeralattjárón helyeznek el. A gyanús képződményeket közelebbről is megvizsgálják egy távirányítású készülékkel, melyet robotkarokkal, videorendszerrel és lámpákkal szereltek fel.

A kutatás a Gillespie által „legizgalmasabb felfedezésnek” nevezett fotón alapszik, melyet Amelia eltűnése után három hónappal készítettek és a sziget nyugati partvonalát mutatja. „Megmagyarázatlan objektumot mutat, amint a zátony mellett kitüremkedik a vízből.”

A fotó képi elemzése azt sugallja, hogy az objektum alakja és kiterjedése megegyezik a Lockheed Electra futóművével. „Okunk van azt hinni, hogy a repülőgép túlfutott a zátony szélén annak a régiónak a közelében, ahol az objektum feltűnik a fotón” – tette hozzá.