Feledésbe merült mítoszok és igazságok

Azonosították II. Philipposzt, feltárták Görögország legnagyobb síremlékét, kiderült, hogy sokkal nagyobb volt a Stonehenge és megdőlt a hivatalos elmélet a Titanic elsüllyedésével kapcsolatban - ha lemaradt volna az év általunk vélt legnagyobb, legbizarabb, legvitatottabb és legizgalmasabb felfedezéseiről, jó helyen jár, egy kattintással megtalálja őket.

Kariatidák az amphipoliszi sírban

Ha 2013 III. Richárd éve volt, akkor az idei esztendő egyértelműen a rejtélyes amphipoliszi sír kutatását övező kitüntetett figyelem jegyében telt. A görög régészek 2012-ben kezdték feltárni a görögországi Amphipoliszhoz közeli területet, és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak, feltárásán - amelyről hétről hétre mi is beszámoltunk - nyár vége óta dolgoznak nagy erőkkel.

A kutatók eddig két szfinxet, egy ritka motívumú monumentális mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát találtak. A sír keletkezési idejét az i.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett. Hogy ki ő, arra leghamarabb jövőre kaphatunk választ, mindenesetre a nagy erőkkel keresett negyedik sírkamráról valószínűleg lemondhatunk. 

Amphipolisznál és az ókornál maradva: idén egy közel 40 éve tartó, heves régészeti vita végére tett pontot egy görög kutatócsapat, amely megerősítette, hogy az 1977-ben a verginai háromkamrás királyi sírban megtalált csontok valóban Nagy Sándor apjához, II. Philipposzhoz tartoznak. Libanonban feltárták az eddigi legnagyobb, emberi kéz alkotta ókori kőtömbjét, együtt eredtünk az ókor egyik megoldatlan rejtélyének nyomába, megtudhattuk, hogy a rómaiak a fiúgyermekeket is megölték, ahogy azt is, hogy valóban hamut ittak a gladiátorok.

Folytatódott a hírdömping III. Richárd kapcsán, hiszen az utolsó, csatában elesett angol király csontvázának megtalálása nyomán meginduló, világszerte nagy figyelem övezte kutatás idén gyorsult fel csak igazán. A tudósok decemberben jelentették be, hogy 99,999 százalék az esélye annak, hogy a parkolóban két éve feltárt csontok valóban III. Richárd maradványai, így 500 év után a király nem tekinthető többé eltűnt személynek. Az 500 éves csontok vizsgálatának eredményei szerint az uralkodó gyerekként szőke és kékszemű lehetett, megtudhattuk, hogy naponta egy üveg bort ivott meg élete utolsó évében, kiderült, hogy mit evett, sőt sikerült azt is bebizonyítani, hogy nem volt púpos, csupán gerincferdüléstől szenvedett. 

Idén megdőlt a hivatalos elmélet a Titanic elsüllyedése kapcsán, DNS-sel sikerült megoldani a luxusgőzös egyik utolsó rejtélyét és azonosíthatták a hajó vesztét okozó jéghegyet is.

Ahogy a Titanic, úgy nincsen év Tutanhamon nélkül sem, a gyerekfáraó virtuális boncolása nemcsak Önöknél, hanem az egyiptológusoknál is kiverte a biztosítékot, Hasfelmetsző azonosításának legalább annyian örültek, mint ahányan óvatosságra intettek, az azonban biztos, hogy végre sikerült azonosítani a rejtélyes körülmények között eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart gépének maradványait. Idén azt is megtudhattuk, hogy Leonardo tökéletes embere miért is volt beteg, lejátszottuk Önöknek a pokol dallamát, beszámoltunk arról, hogy a Stonehenge sokkal nagyobb volt, mint eddig gondoltuk, nagyjából megpróbáltuk körülírni, milyen szaga lehetett egy viking harcosnak, de a középkor óta bűzölgő fekáliáshordóét már elképzelni sem tudtuk. 

2014 rengeteg meglepetést tartogatott a magyar régészet szerelmeseinek is. Békéscsabán feltártak egy szarmata kori települést, elkészült Szádvár tömegrekonstrukciója, találtak két időkapszulát (itt és itt), s valószínűleg az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelye került elő a 21-es számú főút szélesítése miatt elvégzett ásatásokon, a Nógrád megyei Jobbágyi határában. Augusztusban számoltunk be róla, hogy egy négyezer éves települést tárnak fel Dabas-Kakucs közigazgatási határában, azonosították Asztrik érseket, folytatták a kutatást Géza fejedelmünk temetkezési helyén, miközben az idei évben pompás leletekkel gazdagodott Eger török kori múltja (itt és itt).

Ha felfedezésnek nem is nevezhető, de ide kívánkozik: idén együtt örültünk annak, hogy évek óta tartó jogi huzavona után végre hazatért a Seuso-kincs hét darabja, illetve kalandos úton előkerült Berény Róbert elveszettnek hitt főműve, s itt a Múlt-koron láthatták először a Nándorfehérvár 1456-os ostromáról szóló, 20 perces animációs filmet. Soha rosszabb évet, viszlát jövőre!