Az idén Ljubljana nyerte el Európa Zöld Fővárosa címet. Az elismerést az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét, milyen a város hulladékkezelése és a vízgazdálkodása, illetve a város energiapolitikáját, energiahatékonysági mutatóit.

Vajon hogyan lesz egy olyan városból Dél- és Közép-Európa zöld oázisa, amit egy évtizede még Európa autóktól zsúfolt, legrosszabb közlekedésű települései közé soroltak?

A szlovének a választ a tudatos, fenntartható, környezettudatos településfejlesztésben találták meg. A tudatos építkezés hat alappilléren, a természeti környezet, a hulladékügy, a közlekedés, a turizmus, a víz és a levegő minőségi változtatásán alapult.

A Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégia fokozatos megvalósításával, a lakosság környezettudatosságra nevelésével és közlekedési hálózatuk reformálásával jutottak el az Európa Zöld Fővárosa címig. 

A pár évvel ezelőtt még autóktól nyüzsgő városközpontot gyalogosok és kerékpárosok vették birtokba. Ez több városfejlesztési elem együttes megvalósításával történt. Első lépésként a városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, az autóssávok helyére kerékpárossávokat építettek. Az autósokat elérhető, ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra.

Az új közlekedési szabályozással 10 év alatt – 2003 és 2013 között – az autós közlekedést közel 30%-kal csökkentették, miközben a gyalogosan közlekedők száma majdnem kétszeresére nőtt. 

Bevezették a Bubihoz hasonló szisztémában működő BICIKE(LJ) közösségi bringázási rendszert. 

A zöldítési program keretében 63 fiatal kőrisfacsemetét ültettek, és mintegy 500 db természetes kőzetből álló útburkolatot raktak le a belvárosban. 

A település rehabilitációs folyamataiban kiemelt szerepet kapott a város egyik legrégebbi parkjának, a Tivolinak az összekapcsolása a Várheggyel és a Glovec-dombbal. Ugyanígy gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításokat hajtottak végre a város legnépszerűbb és egyben a közlekedés szempontjából legkaotikusabb utcájában, a Slovenska utcában, ami mára egy élhető, sétálható, kerékpározható utca lett.