San Paolo fuori le Mura
A San Paolo fuori le mura bazilika, magyarul a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika Róma második legnagyobb bazilikája. A hagyomány szerint azon a helyen áll, ahol Pál apostolt eltemették. Ez a hely Pál halálakor az Ostia felé vezető úton, a városfalakon kívül esett, innen származik a bazilika elnevezése.
A lateráni egyezmény következtében a bazilika a Szentszék területen kívüli birtoka.
Története
Pál apostol kivégzése után a követői egy emlékhelyet emeltek a sírja fölé, amelyet cella memoriae-nak neveztek. I. Constantinus római császár egy bazilikát építtetett itt. 386-ban I. Theodosius sokkal nagyobb és szebb bazilikát készült emeltetni, de a munka csak I. Leó pápa idején készült el. A kolostor 1220 és 1241 között épült. VIII. János pápa megerősítette a bazilika és a kolostor falait, válaszul a szaracén betörésekre.
Szent Pál szobra a bejáratnál
1823. július 15-ről 16-ra virradó éjjel tűz ütött ki és néhány óra alatt a templom leégett. A templom eredeti kialakításáról csak Piranesi: Vedute di Roma c. művéből van ismeretünk (tav.5, 38,). 1832-ben XII. Leó
elkezdte az újáépíttetést. Mivel ez volt az egyedüli római templom,
amely megőrizte másfél évezredes jellegét, világméretű segítőkészség
mutatkozott az újraépítésnél. Az egyiptomi alkirály alabástrom
oszlopokat küldött, az orosz cár a szentélyhez való malachitot és lapis lazulit.
A homlokzat munkálatait az olasz kormány vállalta és nemzeti műemlékké
nyilvánította a templomot. A jelenlegi templom hűségesen követi az
eredeti tervet és méretet.
Leírása
Az öthajós, bazilikális elrendezésű főszékesegyház hossza 131,66 méter, szélessége 65 méter, magassága 29,70 méter.
A Tevere felőli főbejárat az oszlopos előcsarnokba vezet. Ezt 150
oszlop szegélyezi, az átriumban Pál apostol nagyméretű, erőt sugárzó
szobra áll. A szobor a 19. századi Giuseppe Obici műve. Az aranyozott mozaik homlokzat timpanonján középen az áldást osztó Krisztus trónol, két oldalán Péter és Pál apostolokkal. Lejjebb, az ablakok között a négy próféta képe látható.
A főhajót a mellékhajóktól két-két oszlopsor választja el. Az
oszlopok feletti kerek medaillonokban a pápákat ábrázoló mozaikok
vannak, időrendi sorrendben, I. Pétertől XVI. Benedekig.
A legenda azt tartja, hogy a világ vége akkor következik el, amikor
nincs már több pápának hely (jelenleg még hét hely van). A főhajóval
szemben magasodik a diadalív (arcus triumphalis), amelyet két
gránitoszlop tart. A diadalív mozaikja az V. században készült, Galla Placidia császárnő utasítására, s még az eredeti templomból való. Az apszis mozaikja a XIII. században készült Velencében, III. Honorius pápa
megbízásából.
Galéria
-
Szent Pál (freskórészlet, 15. sz.)
-
A kolostorkert és kerengője
-
A kolostorkerengő, oszlopkettős
-
A kolostorkerengő, mozaikdíszes oszlop
-
A kolostor kerengője, mozaikberakásos díszítés
-
A kolostor kerengője, kolostorkert
-
A kolostor kerengője, mozaikberakásos díszítés
-
-
-
Mozaik ikon-részlet a 13. századból
-
-
12-13. századi freskómaradványok
-
12-13. századi freskómaradványok
-
Apszis- és diadalív-mozaikok
Kommentáld!